Ami szép a sportban, az nem a győzelem, hanem a küzdés maga
Szepesi Imre tájfutó oldalai
vissza
Hungária Kupa 2007.08.06
Azért néha tájfutok is!
Elsősorban a könnyebben futható terepeken indulok, hogy ne jöjjek ki nagyon a gyakorlatból. Turista időszakomból szép emlékeim maradtak a Mecsekből; egykor Orfűn táboroztunk 5 napot, bejárva a környék turistaútjait, 'befutva' Mecsekrákos környékét. Ezek után szinte természetes volt, hogy indulok az idei Hungária Kupán.
Mivel az ötödik nap vadászrajtos volt 45 perces időkig, úgy gondoltam, napi 15 perc hátránynál kevesebbet illene összeszedni. Ez már az első napon sem sikerült, a pár perces hibák mellett a nehezebben futható (gallyas, aljnövényzetes) helyek nagyon lelassítottak. Valójában minden nap ez volt a bajom; a főleg töbrök környéki nagy gallyas területekből kilábalás vigasztalanul hosszú ideig tartott.
A második napon egy úton elkövetett párhuzamhiba ujabb 10 percet tett a hátrányhoz. A harmadik nap Harkányban a strandon kezdődött és végződött, közötte két szalagozott résszel ügyesen átvezettek bennünket a város más részeibe is. Egy butácska 90 mp-es hiba után a végén elnéztem a kőfalat, így érvénytelen napot hoztam.
Talán a negyedik napi terep volt a legjobb, jól futható, végig figyelmet igénylő pálya. Szokásos lassulások után érkeztem be. Nem fejeztem be az utolsó napot, mert megjött Szabolcskám és én, nem akarva lefutni az elég meredek befutó szakaszon, úgy gondoltam inkább visszamegyek a rajtba és a mezőny végén rajtoló családdal együtt végigmegyek a nyílt kezdő pályájukon, kicsit tanítgatva őket. Így is lett.
Jól éreztem magam, a Bucka-futás izomfájdalmai és kisebb húzódása a napok teltével elmúlt, az ötödik napra egészen fitt lettem. Szép terep, jó pályák, kellemes idő jellemezte ezt a hetet.
Ez volt 2006, jön 2007 2006.12.31
Mivel az utóbbi időkben szinte elfeledtem, hogyan is kell egyenletesen, hosszút futni, úgy gondoltam, a tájfutást visszafogom és minél többet futok aszfalton, illetve a terepen futható utakon. Ennek érdekében szinte csak alföldi, illetve kevésbé szintes terepeken indultam.
Az év célversenyének a ROB-ot tűztem ki. Miután kiderült a helyszin, igyekeztem minél több parkversenyen indulni, illetve a Farkas-erdő útjain, ösvényein irányválzotatásos rövid, de gyors futásokat végrehajtani. Az elért 4. helyet átlagosnak tekintem. Néhányan kiestek ugyan saját hibából, de én is nagyokatt hibáztam:
1. a rajtnál hagytam magam beszorítani, majd túl sokat tétováztam az elindulással
2. két átmenetben is kis kerülőt tettem.
Jöhet 2007. A rendezők és a várható terepek ismeretében megint csak a ROB marad célversenynek. Ez nem városi terep lesz, kicsit nehezebben futható, ezért többet fogok futni réten, magasabb füvel borított, kis emelkedőkkel tarkított területen.
Idén néhány Trail-O versenyt is vegigcsináltam, de tudatosan csak az "OB"-t, ahol 2. lettem, sajnos 2 hibát is vétve. Érdemes lenne jobban odafigyelni, az irodalmat átnézni, versenypéldákat találni.
Gánti edzőtábor 2006.12.30
Tegnap jöttem haza Gántról az ARAK három napos tájfutó edzőtáborából. Célom napi 15 km tetszőleges iramú futás volt. Szerdán korán érkeztem szállásunkra, a Vértes Csárdába, így alkalmam volt elmenni egy kis gém-hegyi tekergésre. Nyolcvan perc alatt kb. 13 km-t futottam. Alig fagypont alatti hidegben, napsütéses szélcsendes időben élveztem a csendet, amit csak a gánti kutyák csaholása, illetve az északra húzó vadludak(?) egymást hívó tört meg.
Délután a Gránás térkép északkeleti részének völgyekkel szabdalt nyílt részén tűzött ki pályát Páhy Tibor. Egy, sajnos, szokott figyelmetlenség: a 7-8-9-es pontok szinte egy egyenesre estek, és én a 7-es pontról azonnal a 8-9 átmenetet próbáltam megcsinálni. Az utolsó pontnál estem egyet és a bal térdem belevertem egy kőbe. Eredmény: feldagadt térd, sípcsont felső részének külső oldalán erős szúró fájás minden lépésnél. Azért még bekocogtam a szállásra.
Még két nap volt hátra, mindkét napon egy-egy pályát raktam ki, 3-3 óra alatt. A második, kistekkelt pálya a Gém-hegy északi részén. Egy nehezen megtalált gödör (ami inkább kis mélyedés volt) és egy bedőlt fák között levő rókavár megtalálásán kívül csak a metsző hideg szél okozott kisebb gondot. Az éjszaka leesett pár centis hóvon jól kivehető nyomott hagyott a környék róka, őz és vaddisznóserege.
A középső napi pályát a Badacsony-hegyen kellett felraknom, stekkek nélkül. Egy pontot nem találtak meg. Nem érzem, hogy elraktam volna, de ki tudja. Kár, hogy a térdem miatt nem tudtam kimenni megnézni.
Összesen: 20 km futás, 2x3 óra felvezetés (közben némi kocogást megengedtem magamnak)
Témák
Linkek
Térkep