Hajdú vármegye és Debrecen sz.kir. város Adattára.
Személyi Adattár

[1]

Balmazújváros

[2]

Fohn Benõ
textilárú kereskedõ. Üzletét közvetlenül a háború után nyitotta meg.

Balmazújvárosi Függetlenségi és 48-as Olvasó Egylet
1896-ban alakult Hüse Gábor kezdeményezésére, ki elsõ elnöke, majd díszelnöke az egyletnek. Elnök: Hüse Gábor. Alelnök: Tar János. Pénztáros: Szabó Sándor. Jegyzõ Thury Bernát községi tanító. Gazda: Nádasdy István. Ellenõr: Tóth István. Taglétszám: 252.

[3]

Gyõrffy János
gazdálkodó, született 1877-ben. 1900 óta önállóan gazdálkodik. Tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. A világháborúba a 3. gyalogezredhez vonult be. A szerb, albán, montenegrói, román és olasz harctéren küzdött. 42 havi háborús szolgálat után felmentették. Mint tizedes szerelt le. A bronz és Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1934 óta a Polgári Olvasó-kör elnöke, a magyar ref. egyház képviselõtestületi tagja. Neje: Harangi Zsuzsánna. Testvére néhai Gyõrffy Péter hõsi halált halt.

Hüse Gábor
gazdálkodó, született 1883-ban Balmazújvároson. 1905-tõl önállóan gazdálkodik. Háborús szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. Az olasz harctéren fogságba esett, ahol 53 hónapot töltött. 1924-ben a 48-as Olvasó Egylet elnöke. 1923-tól községi képviselõtestületi tag. Hangya ig. tag. Neje: Gyõrffi Zsuzsánna.

[6]

Pálffy Gyula
gyógyszerész, született Felsõbesnyõn (Fehér m.) 1872-ben. Középiskoláit Székesfehérváron és Budapesten, az egyetemet Budapesten végezte. 1900-ban kapott patika engedélyt s elõbb Felsõeleméren, majd Pancsován volt gyógyszertár tulajdonos. Mai "Szentháromság" gyógyszertárát 1932-ben alapította. Virilis jogon képviselõtestületi tag. Megszállás alatt Pancsován a szerbek hazafias magatartásáért hosszú ideig fogvatartották, majd kiutasították. Neje: Lõwinger Hermin.

[7]

Polgári Olvasó-kör
Elnök: Gyõrffy János. Alelnök: Szabó József . Pénztárnok: Harangi József. Jegyzõ: Zsupos Lajos. Az Olvasó-körnek kb. 180 tagja van.

Zsupos Lajos
gazdálkodó, született Balamazújvároson 1882-ben. Fiatal éveit édesapja gazdaságában töltötte. 1908-ban lett önálló gazda. 1914-ben vonult be a 3-as h. gyalogezredhez. Az orosz és olasz harctéren küzdött. Többször sebesült. 1918-ban szerelt le. 1919-ben esküdt lett, 1920-tól 1925-ig adópénztárnok, 1932 óta pedig mint községi pénztárnok mûködik. A Polgári Olvasó-kör tagja. Njes: Harangi Mária. Nyolc gyermekük van.

Egyek

[9]

Egyeki "Hangya" Szövetkezet
1915-ben alakult Trungel Károly és Tóth Demeter közremûködésével. 240-250 tagja van. Elnök: Sallós Mihály, ü. v. ig.:Sz.Szabó Dénes. Igazgatóségi tagok: Bódi János, Csizek Lajos, Kovács János, Nagy János.

[13]

Sz.Szabó Dénes
tanító, született Hajdúböszörményben 1900-ban. Középiskoláit Hajdúböszörményben, a tenítóképzõt Máramarosszigeten végezte 1818-ban. Háborús szolgálatát a 3-as honvéd gyalogezrednél és a vasúti ezrednél töltötte. Ma emléklapos hadnagy. Elõbb Balmazújvárosra, majd 1925-ben Egyekre került tanítónak. A Hangya ügyvezetõ igazgatója, a N. M. V. körzet vezetõje, a ref. egyház presbitere és kántora és a Vadásztársulat jegyzõje. Neje: Zoller Margit.

[14]

Földes

[15]

Néhai Budaházy Bertalan
gazdálkodó, született 1862-ben Földesen. 1887-ben nõsült meg, de továbbra is édesatyja segítõtársa maradt. Késõbb mintegy 20 hold saját örökölt földjén önálló gazdálkodást kezdett, melyet kitartó szorgalommal 80 holdra egészített ki. 1935.VI.16-án húnyt el Özvegye Domokos Piroska helyi szül. Két gyermeket hagyott hátra. Fia, Gyula részt vett a világháborúban, veje néhai Nagy Jenõ pedig hõsi halált halt. Õsrégi nemesi családból származott.

simondi Eötvös Kállay L. László
gyógyszerész, született 1890-ben Jászkiséren. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, az egyetemet Kolozsvárott végezte és 1913-ban nyert oklevelet. 1918-ban átvette a földesi gyógyszertárat, melyet 1863-ban létesített Kránszky László. 1914 VI. hótól részt vett a világháborúban, a 3. h. gyalogezred kötelékében az olasz, majd az oláh harctereken küzdött. A harctérrõl a honvédelmi minisztériumba vezényelték, ahol mint gyógyszerészeti hadnagy teljesített szolgálatot. Neje: Mészáros Magda. Két gyermek atyja. Úgy a közéletben, mint a nemzeti mozgalomban, valamint a helyi egyesületekben és a pénzügyi életben vezetõi - elnöki - mûködést fejt ki. 42 holdnyi saját bírtokán folytat gazdálkodást, amibõl van egy 5 holdas saját telepítésû kajszibarck telepe. A család 1603-ban Bocskay-tól kapta címeres nemességét és [Kállay] János õsük temesi bán volt.

[16]

Kállay Imre
földbirtokos, született 1876-ban Jászkiséren. Ifjú éveit szülei mellett töltötte. Önálló gazdálkodását mint haszonbérlõ kezdte meg s ma már mintegy 100 hold saját birtoka van, melyet részben öröklés, részben szorgalmas munkával szerzett. A helybeli pártonkívüli kaszinó választmányi tagja. Nep. társelnök és hoszzú ideig volt a vármegyei törvényhatóság bizottság tagja. 22 éve községi képviselõtestületi tag. A háború alatt a rekviráló bizottság elnöke volt. Felesége: Józsa Eszter.

[17]

Dr. Matolcsi Pál
községi orvos, született 1888-ban Földesen. Középiskoláit Iglón végezte, egyetemét Kolozsvárott. Mûködését mint közkórházi orvos kezdte Gyõrben, majd B[e]rlinbe ment tanulmányútra. 1914-ben hadbavonult az 1. huszárezreddel, majd 1915 V-tõl 1917 nyaráig a 22. honvédgyalogezrednél teljesített szolgálatot. Ettõl kezdve pedig tábori kórházba osztották be és itt volt a háború végéig. Kitüntetései: ezüst és bronz, Signum Laudis és Károly csapatkereszt. A háború befejezése után Földesen kezdte meg orvosi mûködését. Két gyermek atyja. Neje: D.Nagy Erzsébet. Minden társadalmi és hazafias mozgalomnak lelkes támogatója. Régi Szatmármegyei nemesi családból származott. Egyik õse: [Matolcsi] Ferenc az 1630-as években kapta nemességét, aki késõbb az ecsedi vár parancsnoka volt. [apja: Matolcsi Kálmán földesi községi orvos)]

[18]

Száva Elek
ny. csendõrtiszthelyettes, született 1885-ben Csíkrákoson. Tényleges katonai szolgálatát a 34. tûzérezredben teljesítette. 1910-ben átlépett a csendõrséghez, ahol 3 évig mint próbacsendõr teljesített szolgálatot. Mint c. õrmestert Szászvárosba helyezték. A román betöréskor mint különítmény pk. számos ütköteb[e]n vett részt és az egész román hadjárat alatt harctéren volt. A román betöréskor Dévára vezényelték a csendõr szárnyhoz, ahol a megszállásig volt, amikor is menekülni volt kénytelen. A kommün bukása után Gyöngyösön mint tiszthelyettes szolgált helyettes õrsparancsnoki beosztásban. Ezután Budapestre helyezték. A Markó utcai törvényszéknél 2 évi[g] teljesített szolgálatot, utána Debrecenbe helyezték. Végül mint õrsparancsnok Hajdúnánásra került s 1928-ban nyugállományba ment. Számos dicsérõ okirat és pénzjutalom bizonyítja kiváló érdemeit. Kitüntetése: II. o. ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt,, seb. é., valamint a 20 éves szolg. k. és az 1912-es szolg. kereszt. 1925-ben nõül vette Boldog Terézia földesi hajadont. Neje õsrégi helyi családból származik.

Id. Szöllösy Gábor
földbirtokos, született 1861-ben Földesen. Tényleges katonai szolgálata letöltése után nõül vette Szilágyi Piroskát, aki 2 évi házasság után elhunyt. 1888-ban újból megnõsült és elvette Nagy Ilona helyi születésû hajadont. Önálló gazdálkodását 80 hold földjén kezdte, melyet kitartó és szorgos munkával 186 holdra növelt. Négy gyermek atyja. Ugy a közéletben, mint az egyházban, valamint a község összes intézményeinél vezetõ tisztséget visel. 1919-ben községi bíróvá választották s ebben a tisztségében az oláh megszállás alatt igen sok meghurcoltatásban volt része. Bírói tisztségérõl 1924-ben lemondott. Feleségével együtt õsrégi helyi család leszármazottja. Õseik nemesek voltak. Két fia, [Szöllösy] Gábor és [Szöllösy] József résztvettek a világháborúban. Elõbbi kétszer megsebesült.

[19]

Hajdúböszörmény

Néhai Abari Imre
gazdálkodó, született 1867-ben Hajdúböszörményben. 1894-ben megnõsült. Ettõl kezdve önálló gazdálkodásba kezdett 15 hold saját földjén. Szorgalmas munkával 36 holdra növelte birtokát. Özvegye: Molnár Juliánna helybeli születésû. Nyolc élõ gyermeket hagyott hátra. Városi képv. bizottsági tag volt. - Elhunyt 1932-ben.

Néhai Abari Sándor
gazdálkodó, született 1890-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata után, 1913-ban megnõsült. Özvegye: Nagy Margit, két gyermeket hagyott hátra. 1914-ben a 39. gyalogezredhez vonult be s végig küzdötte a világháborút. Megsebesült, majd dobhártyarepedést kapott, végül arcrák támadta meg. 1918-ban szerelt le, de betegségébõl kifolyólag 1924-ben elhunyt. Özvegyének 22 hold földet hagyott, mely teljes egészében öröklés volt.

Adriány Kornél
kötõszövõgyári igazgató, született 1875-ben Dobsinán. 1892-ben jeles eredménnyel végezte el a debreceni ker. akadémiát. 1897-ben már vezetõ fõkönyvelõ volt. 1905-ben kezdi meg a Hajdúböszörményi Kötszövõgyárban - mint fõkönyvelõ - mûködését. 1928-tól igazgatói minõségben folytatja munkásságát. 1895-ben a 35. császári és királyi táb. tûzérezrednél teljesített katonai szolgálatot. Tartalékos hadnagy. A debreceni ev.egyház presbitere, megyei törv.hat. biz. tag, stb.

Almássy Márton
gimnáziumi tanár, született 1895-ben Hajdúböszörményben. Iskoláit helyben és Debrecenben végezte. Ref. lalkészi oklevelét 1919-ben, gimnáziumi vallástanári oklevelét 1921-ben szerezte meg. Ugyanezen évben meg is kezdte mûködését. Több helyi egyesületnek vezetõségi tagja. ld még

Angyal Andor
terménykereskedõ, született 1890-ben Hajdúböszörményben. Régi kereskedõ családból származik. 1924-ben önállósította magát. Városi képviselõ virilis alapon. Neje: Ernst Mária.

Dr. Angyal Zoltán
született 1891-ben Hajdúböszörményben. - Középiskoláit Debrecenben, egyetemi tanulmányait 1915-ben végezte s mint a filozófia doktora szerzi meg oklevelét. 1916-ban a 29. gyalogezredhez vonult be, hol 1918 december haváig tett szolgálatot. Napi parancsban megjelent dícsérettel hagyta el ezredét. Ekkor kapcsolódott be atyja által 1880-ban alapított épületfa és cserép üzletbe, melyet édesatyjának 1930-ban bekövetkezett halála után vett át.1932-tõl tagja a városi képv. testületnek.

"Aranka" Hengermalom
Cégtulajdonos taktakenézi Kövér Elek. 1870-ben mint rt. alakult a helyi gazdaközönség közremûködésével. Mai tulajdonosa 1917-ben vette át. A malom naponkénti teljesítõképessége 240 q búza, 100 q rozs, 150 q tengeri. 12 járatú, teljesen modern berendezésû malom, 10 alkalmazottal dolgozik. A környék legnagyobb üzeme. Tulajdonosa V.Ferdinándtól kapta nemességét. Már édesatyja is malomtulajdonos volt. Városi képviselõ, ref. egyházi presbiter, megyei törvényhatósági bizottsági tag.

[20]

Asztalos Mihály
gazdákodó, született 1877-ben Hajdúböszörményben. 1909-tõl önálló gazdálkodást folytat s jelenleg 18 hold saját birtoka van, melybõl 12 hold szerzemény. Fia [Asztalos] Mihály a tûzérségnél teljesített katonai szolgálatot. Sógora: néhai Molnár Lajos a világháborúban, 1914-ben hõsi halált halt. Felesége: Rácz Anna.

Id. Bagosi Imre
gazdálkodó, született 1879-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letöltése után, 1907-ban megnõsült. Neje: Bodnár Juliánna, helyi születésû. 1914-ben a 3. honvéd gyalogezredhez vonult be s a szerb-orosz és olasz harctereken küzdött. A II. osz. ezüst vitézségi érem tulajdonosa. Önálló gazdálkodó. 5 holdon kezde s jelenleg 16 hold földdel rendelkezik. Két sógora: Bodnár Gábor és Varga Antal a világháborúban hõsi halált halt. Mindkét részrõl régi, helyi család leszármazottjai. Négy gyermek atyja.

Bakóczy Endre
ref. lelkész, született 1873-ban Hajdúböszörményben. Középiskoláit és a theológiát Debrecenben végezte. 1897-tõl gimnáziumi vallástanár 1921-ig, amikor lelkésszé választották meg. Volt megyebizottsági tag, egyházmegyei tanácsadó. Lelkészértekezleti és iskolaszéki elnök. Neje: Tõkés Veronka. Gyermekei [Bakóczy] Irma, [Bakóczy] Judit, [Bakóczy] Éva.

Balassa János
plébános, született Pinkafõn (Vasmegye). Középiskoláit és a theológiát Egerben végezte. 1910-ben szentelték pappá. Füzesabonyban, Egyeken, Nyíregyházán teljesítette hivatását. 1923 óta Hajdúböszörményben plébános. Iskolaszéki elnök és a Szívgárda vezetõje.

Néhai Balla János
gazdálkodó, született 1839-ben Hajdúböszörményben. Egy fia, néhai Balla János 1915-ben az orosz harctéren hõsi halált halt. Özvegye Tóth Zsuzsánna, helybeli születésû. Eletében részt vett a város közéletében. 1913-ban hunyt el. 16 élõ unokája van.

Id. P. Balogh Antal
gazdálkodó, született 1869-ben Hajdúböszörményben. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1893-ban bevonult a 12. honvéd gyalogezredhez tényleges katonai szolgálatra. Leszerelése után önálló gazdálkodó lett. Jelenleg 50 hold birtokon gazdálkodik. 1918-ban bevonult a világháborúba s az olasz harctéren küzdött. Neje L. Szabó Zsuzsánna, 6 gyermeke van: [P. Balogh] Antal városi tisztviselõ, [P. Balogh] Pál, [P. Balogh] László, [P. Balogh] Mária, [P. Balogh] Sándor, [P. Balogh] Juliánna. Egyh. presbiter, hangyaigazgatósági tag és a Központi szeszfõzde igazgatósági tagja volt hosszú idõn át.

Balogh Imre
gazdálkodó, született 1908-ban Hajdúböszörményben. Katonai szolgálatának kitöltése után, 1935-ben nõül vette Gyõri Margit helybeli hajadont. Egy gyermek atyja. Önálló gazdálkodást 1934 óta ûz, s ma 20 hold földbirtoka van. Édesatyja, aki a világháborúban a 3. honvédgyalogezredben szolgált, 1916-ban az erdélyi harcokban hõsihalált halt. Életében egyházi presbiter volt. Mindketten õsrégi helybeli család leszármazottjai.

Balogh Imre
gazdálkodó, 1910-ben nõsült meg, utána önálló gazda lett 20 hold saját földjén. Majd 33 holdra növelte birtokát. 6 gyermek atyja. Részt vett a világháborúban a mozgósítástól végig a 39. gyalogezred kötelékében, a szerb, orosz és olasz harctereken, ahol hadifogságba esett s 4 évi fogságot szenvedett. Egyszer megsebesült s 50 százalékos rokkant lett. Ref. egyházkerületi presbiter volt 12 évig. Feleségével együtt régi helybeli család leszármazottjai.

Balogh Péter
földbirtokos, született 1874-ben Hajdúböszörményben. 1900-ban nõsült. Ettõl kezdve önálló gazdálkodást folytatott 14 hold saját földjén. - Szorgalmas munkával 46 holdra növelte birtokát. Neje Lenti Juliánna, helybeli születésû. Többoldalú közéleti tevékenységet fejt ki, azonkivül egyházi presbiter. Neje testvére, néhai Lenti Sándor a 16. huszárezred kötelékében harcolt, a világháborúban hõsi halált halt. Minkét részrõl régi helybeli család leszármazottjai.

[21]

B. Balogh Péter
gazdálkodó, született 1892-ben Hajdúböszörményben. 1917-ben bevonult a 39. gyalogezredhez s az olasz harctérre került 1918 õszén leszerelt. 1922-ben megnõsült, nõül vette Gargya Eszter helybeli szülõk leányát. Önálló gazdálkodást 1933 óta folytat 32 hold saját födjén. Édesatyja, néhai B. Balogh Péter a világháborúban hõsi halált halt. A család mindkét részrõl õsrégi helybeli családból származik.

Balogh Sándor
gazdálkodó, született 1885-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letöltése után, 1910-ben megnõsült és önálló gazdálkodást kezdett. Ma 38 hold saját birtoka van. - Neje Fegyveres Juliánna helybeli születésû. 1914-tõl 1918-ig részt vett a világháborúban és az orosz harctéren kétszer megsebesült. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Balogh Zsigmond
gazdálkodó, született Hajdúböszörményben. 17 holdas birtokán önállóan gazdálkodik. Régi helybeli család leszármazottja. Atyja: néhai Balogh Péter a világháborúban hõsi halált halt. Felesége: Kaposi Róza.

Barak Imre
gazdálkodó, született 1871-ben Hajdúböszörményben. 1902-ben katonai kiképzésre vonult be. Két fia: Barak Imre és néhai Barak Ferenc részt vettek a világháborúban. A Piave-i harcban mindketten hadifogságba estek. 1902-tõl önállóan gazdálkodik. Jelenleg 48 hold saját birtokkal rendelkezik, melynek fele öröklés, másik fele szerzemény. A Gazdasági Egyesület alapító és rendes tagja. Neje fivére: néhai Somossy Márton a világháborúban hõsi halált halt. Másik sógora: Somossy Antal 100 százalékos hadirokkant lett. Felesége Somossy Mária.

Bácsi Péter
gazdálkodó, született 1871-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálatot a 16. huszárezrednél teljesített. 1899-ben nõsült. Önálló gazdálkodást kezdett s ma már 38 hold föld tulajdonosa. Kétszer nõsült, 5 gyermek atyja. Neje Gyõri Juliánna, akinek 3 fivére a világháborúban, illetve orosz hadifogságban hõsi halált halt. Régi böszörményi családból származnak.

Néhai Bácsi Sándor
gazdálkodó, született 1858-ban Hajdúböszörményben. - 1888-ban megnõsült s 1890-ben önálló gazdálkodást kezdett 6 hold saját földjén. Elhalálozásakor 43 holdon gazdálkodott. 1930 december hóban hunyt el. Özvegye: Konyári Juliánna, helybeli születésû. 8 élõ gyermeket hagyott hátra, akik közül [Bácsi] Imre és [Bácsi] Sándor fia részt vettek a világháborúban.

Berger Ábrahám
üvegkereskedõ és üvegezõ, született 1884-ben Tokajban. Már atyja is ezen a pályán mûködött. 1904-ben Tokajban önállósította magát s 1908-ban Hajdúböszörménybe költözött. Háborúban a 65. "Ludvig" bakáknál szolgált 4 évet. Izr. hitközségi képviselõ. Neje: Spitz Róza. ld még

Bertalan Gyula
gazdálkodó, született 1888-ban Hajdúböszörményben. Tényleges szolgálata után a világháborúban az elsõ mozgósításkor bevonult s a szerb, majd olasz harctereken küzdött és megsebesült. 1919-ben nõül vette Cs. Tóth Bertát. Önálló gazdálkodást kezdett, ma 25 hold földjén gazdálkodik. 3 gyermek atyja. 3 fivére: [Bertalan] Márton, [Bertalan] László és [Bertalan] Barna, nejének féltestvére: [Cs. Tóth] Sándor a világháborúban hõsi halált halt. Ref. egyh. presbiter. Mindketten régi helybeli család sarjai.

"Béth Jákob" Leányegylet
Iskolát, óvodát és leányképzõ szemináriumot tart fenn. Elnökök: dr. Józan Sándor, Angyal Andor, Klein Salamon. - Gondnok: Grünberger Béla. Pénztáros: Rothmann Albert. Ellenõr: Freireich Lajos.

Id. Bíró Gábor
gazdálkodó, született 1875-ben Hajdúböszörményben. 1902-ben nõsült meg s ettõl kezdve önálló gazdálkodást folytatott elõször 5 hold saját földjén, melyet 30 holdra növelt. Neje néhai Török Zsuzsánna, aki 1921-ben hunyt el. Sógora: néhai Török Sándor a világháborúban az orosz harctéren hõsi halált halt 1914-ben. Mindkét részrõl régi helybeli család leszármazottjai.

[22]

Bíró János
gazdálkodó, Hajdúböszörményben 1860-ban született. 1888-ban nõsült s édesatyja gazdaságában vett részt. Késõbb saját gazdálkodásba kezdett s 18 hold saját földjét mûvelte. Neje T. Nagy Mária, helybeli születésû. Két gyermekük van. Egyik veje a világháborúban hõsi halált halt. Ref. egyházi presbiter volt több éven keresztül.

Id. Bisi János
gazdálkodó, született 1862-ben Hajdúböszörményben. 1891-ben nõsült, 1902-ben önálló gazda lett. 24 holdon kezdte meg a gazdálkodást, melyet szorgalmas munkával 42 holdra növelt. Neje néhai Bagoly Juliánna helyi születésû hajadon volt, aki 1928 december hóban hunyt el. Két gyermek atyja. Részt vett a világháborúban. Régi helybeli családból származik.

Bocskay Mozgó
Cégt. Vágner József. 1912-ben kezdte meg mûködését a szakmában. Háborús szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. Hajdúböszörményben 25 év óta mûködik, mint mozgótulajdonos. 1930-ban özv. Kovács Gáborné mint társ kapcsolódott be a mozihoz.

Boda és Belsõ Erdõbirtokosság
1100 hold erdõ tulajdonosa, melyben a fakitermelés egyeseknek van kiadva. Az állami erdõhivatal ellenõrzése alatt áll. Elnök: dr. M. Szabó Imre, alelnök: id. Szálkay András, jegyzõ: Fülep Sándor, gazda: Sitery Gábor, pénztáros: Török Zsigmond.

Néhai Bodnár András
gazdálkodó, született 1858-ban Hajdúböszörményben. - 1895-ben nõsült, amikor már önálló gazdálkodást folytatott. Neje Pap Klára. 49 évig gazdálkodott és 3 holdnyi kezdõ birtokát 39 holdra növelte. A család minkét részrõl régi helybeli familia leszármazottja. Több oldalú közéleti tevékanységet fejtett ki. A város kegyeletbõl nevérõl utcát nevezett el.

Néhai S. Bodnár Antal
gazdálkodó, született 1898-ban Hajdúböszörményben. - 1916-ban bevonult katonai szolgálatra. Késõbb felmentést nyert. 1919-tõl haláláig önállóan gazdálkodott 20 holdas birtokán. 1936-ban hunyt el. Fivére: néhai S. Bodnár Imre 1914-ben az orosz harctéren hõsi halált halt. Özvegye K. Tóth Margit.

Bodnár István
gazdálkodó, született 1875-ben Hajdúböszörményben. 1910-ben önálló gazdálkodást kezd 30 hold saját birtokán, melyet szorgalmas munkával 39 holdra gyarapított. - Neje: Kun Zsuzsánna. Régi Hajdúböszörményi család leszármazottjai.

Bodnár József
gazdálkodó, született 1866-ban Hajdúböszörményben. 1892-ben megnõsült és nõül vette Dóka Márta helybeli születésû hajadont. Utána még egy ideig édesatyja gazdálkodásában segédkezett, majd önálló gazdálkodásba kezdett 4 hold saját földjén, amit kitartó szorgalommal 17 holdra egészített ki. Négy gyermek atyja. Fia: [Bodnár] József a Kárpátokban hõsi halált halt. A ref. egyház presbitere. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai.

Bodnár Mihály
gazdálkodó, született 1883-ban Hajdúböszörményben. 1915-ben bevonult a 39. gyalogezredhez, emelynek kötelékben - mint segédszolgálatos - a háború végéig szolgált. 1918-ban megnõsült és elvette Cs. Kovács Esztert, Cs. Kovács Imre és néhai Dóka Zsuzsánna helybeli szülõk gyermekét. Három gyermek atyja. Önálló gazdálkodását 1913 óta folytatja s jelenleg 50 hold saját birtoka van, amelybõl 21 holdat örökölt, 29 holdat pedig saját maga szerzett szorgalmas munkával. Testvéröccse: néhai Bodnár Sándor a világháborúban - a Kárpátokban - hõsi halált halt. A család mindkét részrõl õsrégi helybeli család, akiknek õsei nemesek voltak.

Boros Imre
gazdálkodó, Hajdúböszörményben 1891-ben született. Tényleges katonai szolgálatát a 13. tüzérezred kötelékében töltötte. Végig küzdötte a világháborút a szerb, orosz és olasz harctereken. Négy kitüntetés tulajdonosa. 1921-ben nõsült és elvette Paksy Róza helybeli hajadont. Önálló gazdálkodását 40 hold saját birtokán folytatja. Feleségével együtt régi helybeli család leszármazottjai.

[23]

Boros Sándor
kisbirtokos, 1865-ben Hajdúböszörményben született. Tényleges katonai szolgálata után, 1892-ben megnõsült s önálló gazdálkodásba fogott 4 hold saját földjén, melyet 21 holdra növelt. Neje Oláh Juliánna helybeli születésû. Négy gyermek atyja. [Boros] Sándor és [Boros] Imre fiai részt vettek a világháborúban. Közéleti ténykedést fejtett ki. Mindketten régi helyi családból származnak.

Néhai Borsó Gábor
gazdálkodó, született 1853-ban Hajdúböszörményben. 1884-ben megnõsült. Önálló gazdálkodást 1889-tõl folytatott és 26 hold földet hagyott özvegyére. 1921-ben hunyt el. - Fia és veje részt vettek a világháborúban. - Özvegye Berki Juliánna.

Néhai Borsó Imre
gazdálkodó, született 1867-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatának letelte után, 1904-ben megnõsült és nõül vette P. Nagy Zsuzsánna helybeli szülõk leányát. Négy gyermeket hagyott hátra. Nõsülésekor önállóan gazdálkodást kezdett mint haszonbérlõ. A világháborúban az elsõ naptól részt vett. A szerb harctéren az elsõ ütközetben hõsi halált halt. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Id. Botos Antal
földbirtokos, 1875-ben Hajdúböszörményben született. Tényleges katonai szolgálata után, 1902-ben nõül vette Löki Sárát. Két gyermek atyja. Kora ifjúságától önálló gazdálkodást folytatott s jelenleg 273 hold földbirtok ura, melybõl 200 holdat kitartó, szorgalmas munkával maga szerzett. Képviselõtestületi tag, a helybeli ifj. egyesület alapító tagja s hosszú éveken át elnöke. Ezen kívül számos közéleti ténykedés fûzõdött nevéhez. A család mindkét részrõl õsrégi helybeli nemesi familia.

Botos Márton
birtokos, 1898-ban Hajdúböszörményben született. Tanulmányai elvégzése után szülei gazdaságában fejlesztette gazdasági tudományát. 1926-tól végig harcolta a világháborút a 39. gyalogezred kötelékében. 1923-ban megnõsült és feleségül vette Arany Juliánna debreceni hajadont. Két gyermek atyja. 1924-ben 164 hold birtokán kezdte meg a gazdálkodást. Jelenleg 346 hold földbirtokon vezet mintagazdálkodást. Virilis képviselõtestületi tag, vármegyei törvényhatósági bizottsági póttag, stb. Õsrégi helybeli család leszármazottja.

Néhai Botos Sándor
gazdálkodó, 1861-ben Hajdúböszörményben született. - 1886-ban vette nõül Török Sára helybeli hajadont. Három gyermeket hagyott hátra. 1918-ban hunyt el. Két fia részt vett a világháborúban. Mindkét család õsrégi helybeli származású. A gazdálkodást özvegye gyermekeivel együtt vezeti.

Chevra Chadisa
1865-ben az izr. hitközség kebelében alakult a szegény tagok támogatására. Elnök: Waldmann Lajos, alelnök: Engel Sámuel, gondnok: Klein Henrik és Ungár Hermann, pénztáros: Grün Andor, ellenõr: Freireich Lajos.

Czitron József
fõrabbi, Hajdúdorogon 1895-ben született. Középiskoláit Hajdúszoboszlón, a rabbiképzõt Pozsonyban végezte 1922-ben. Mint segédlelkész a hajdúdorogi hitközségben fejtett ki munkásságot. 1925-ben választották meg fõrabbinak Hajdúböszörményben. Óvodafelügyelõbizottsági tag. Neje Grün Róza. Gyermekei: [Czitron] Lili, [Czitron] Jakab, [Czitron] Farkas. ld még

Cseh Géza és Szeõr Géza
rõfös és divatárukereskedés. 1919-ben alakul, amikor egy - még 1873-ból fennálló - céget vettek át. Cseh Béla a megyei törvényhatósági bizottságnak tagja, a tanonciskola felügyelõbizottsági alelnöke.

[24]

Cseke Antal
a "Baptista" imaház vezetõje, született 1869-ben Fugyivásárhelyen. A berettyóújfalui gyülekezetnek 25 éven át volt prédikátora. Mai hivatalát 1935 június hóban vette át, melyet nagy szorgalommal lát el. Tényleges katonai szolgálatát a 37. k. gyalogezrednél, míg a háborús szolgálatát a 4. honvéd gyalogezredben töltötte el.

Dr. Csiha Endre
ügyvéd, született Ófehértón 1889-ben. Középiskoláit Késmárkon, az egyetemet Debrecenben és Kolozsvárott végezte. 1912-ben mint közig. gyakornok a megyéhez került. 1913-ban megyei aljegyzõ, 1916-ban tb. fõszolgabíróvá nevezték ki. 1916-ban a hadseregfõparancsnok Szerbiába küldötte mint polgárbiztost. 1918-ban került haza és leszerelt. 1920-ban választott fõszolgabíró, 1921-ben vármegyei másodjegyzõ, 1922-ben pedig tb. fõjegyzõ volt. 1924-ben nyugalomba vonult. 1927 óta ügyvédi irodája van. Választott és virilis képviselõ biz. tag, megye bizottsági tag, a Kisgazdapárt helybeli és megyei elnöke. Neje: Paksy Juliánna. Leánya: [Csiha] Klára.

Id. Csorba András
gazdálkodó, született 1859-ben Hajdúböszörményben. Õsrégi helybeli család leszármazottja. 1855-tõl önállóan gazdálkodik, jelenleg 140 holdas birtokán. 1910 óta virilis tag. Neje: Király Juliánna.

Néhai Dóka Imre
gazdálkodó, született 1877-ben Hajdúböszörményben. 1901-ben nõsült meg s utána önálló gazda lett. Özvegye: Orbán Róza helybeli születésû. Részt vett 3 éven át a világháborúban s ott szerzett betegségében halt el. Mindketten régi helyi lakosok voltak. Négy gyermeket hagytak hátra.

Vitéz Dóka Zsigmond
gazdálkodó, született 1889-ben Hajdúböszörményben. A világháborúban az elsõ mozgósítástól részt vett az orosz s az olasz harctereken, négyszer sebesült meg. Hõsi magatartása eredményeként az I., II. o.ezüst, a bronz vitézségi érmek, a Károly csapatkereszt és seb. érem (4 sávval), a háb. eml. é., az 1912-13. é. kereszt s a VI. é. szolg. jellel tüntették ki. Mint õrmester 1921-ben szerelt le. 1925-ben a Kormányzó Õméltósága által vitézzé avattatott. A Frontharcos Szöv. választmányi tagja. Jelenleg 20 holdon folytat önálló gazdálkodást.

Néhai Drén János
gazdálkodó, született 1861-ben Hajdúböszörményben. Édesatyja gazdálkodásában segédkezett. 1887-ben mint haszonbérlõ önálló lett. 63 hold saját birtokán gazdálkodott. 1929-ben 43 évi házasság után elhunyt. Özvegye: Hadházy Zsuzsánna helybeli születésû. Három gyermeke maradt hátra. Mindkét részrõl régi helyi család leszármazottjai, özvegye nemesi család sarja.

Eisenberg Testvérek
Cégt. E[isenberg] Hermann fûszer- és gyarmatárúkereskedõ. A cég kb. 40 év elõtt alapíttatott. Üzletköre Hajdú és Bihar megyére terjed ki. Tulajdonos 2 fia már ifjú korukban bekapcsolódtak az üzletvezetésbe, s ez a tény nagyban hozzájárult a cég felvirágozásához. E[isenberg] Hermann az izr. hitközség alelnöke stb.

Elek Imre
gazdálkodó, született 1881-ben Hajdúböszörményben. 4 hónapos tényleges katonai szolgálat után 1905-ben megnõsült és önálló gazdálkodásba kezdett, akkor 23 hold földön, amit örökléssel 31 holdra növelt. Neje: Komjári Mária helyi születésû. Részt vett a világháborúban 1915-tõl végig. Nejének egy fivére, néhai Komjári Imre hõsi halált halt. Régi helyi család leszármazottjai.

Id. Elek Sándor
gazdálkodó, született 1873-ban Hajdúböszörményben. 1897-ben nõsült, 1899-ben lett önálló gazda 7 hold földjén, ma pedig részben öröklés, részben kitartó munkával és szorgalommal 86 hold földbirtokot mondhat magának. Neje: Sóvágó Juliánna helybeli születésû. Hat gyermekük van. Részt vett a világháborúban. 1915-tõl végig hadtáp szolgálatot teljesített. Nejének 2 fivére, néhai Sóvágó Sándor és néhai Sóvágó István a világháborúban hõsi halált halt.

[25]

Engel Sámuel
terménykereskedõ, született 1882-ben Hajdúdorogon. Hajdúböszörményben letelepedve, 1909-ben önállósította magát. 1900-as évek elõtt alapított céget vett át. Ma megnagyobbodva Debrecen és Budapesttel folytat élénk kereskedelmet. Háborúban a 39. gyalogezredben szolgált. Az izr. hitközségben vezetõ szerepet tölt be. ld még és itt

Enyedi Dezsõ
kereskedõ, született Nagyszebenben 1912-ben. Szakmáját Debrecenben tanulta. 1936-ban nyitotta meg mai fûszer és vegyeskereskedését. 1934-36-ig a határõröknél teljesített katonai szolgálatot.

Erdõs Mihály
gazdálkodó, született 1901-ben Hajdúböszörményben. Katonai szolgálatot teljesített 1922-24-ig Debrecenben. 1925-tõl önálló gazdálkodást folytat 13 hold saját és 23 hold bérelt földön. 1927-ben nõül vette Borsi Mária helybeli hajadont. Három gyermek atyja. A család mindkét részrõl õsrégi helyi család leszármazottja.

Faragó Sándor
gazdálkodó, született 1905-ben Hajdúböszörményben megnõsült és elvette Fegyveres Margit helybeli születésû hajadont. Önálló gazdálkodást kezdett nejének birtokán. Öt gyermek atyja. Lövészegyleti csoport vezetõ, levente oktató. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai.

Néhai Faragó Sándor
gazdálkodó, született 1876-ban Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata letelte után 1901-ben megnõsült és elvette Máté Katalin helybeli szülõk gyermekét. 1902-ben önálló gazdálkodást kezdett mint bérlõ. 1936 juniusban bekövetkezett halálakor már 36 hold saját földet hagyott családjára, melybõl 32 hold saját szerzemény. A világháborúban elejétõl végéig részt vett és kétszer sebesült. Két gyermeket hagyott hátra. Egy fivére, néhai Faragó Péter a világháborúban hõsi halált halt.

Farkas József
városi vezetõ fõkertész, született 1898-ban Debrecenben. Kertészi tanulmányait édesatyja mellett végezte, de már nagyatyja is mûkertész volt s a fiuk mind kertészetet tanultak, a leány gyermekek mind kertészekhez mentek nõül. Farkas József a kertészi képesítõ vizsgát 1921-ben Budapesten letette. Majd 1927-tõl bátyjával együtt önálló kertészetet létesített. Ez a közös vállalatuk 1932-ben megszünt és utána 1937 februárig Debrecenben mint önálló kertész mûködött. Ezután foglalta el jelenlegi állását. A világháborúban 1916 májustól 1918 végéig a 2. h. huszárezrednél teljesített szolgálatot. 75 százalékos rokkant. Mint szakaszvezetõ szerelt le. Neje Fizel Zsuzsánna. Két élõ gyermek származik házasságukból.

Fazekas Béla
gazdálkodó, született 1904-ben Hajdúböszörményben. 1933-ban nõül vette Kovács Juliánnát helybeli szülõk gyermekét. Két gyermek atyja. Önálló gazdálkodást folytat 44 hold saját birtokán. Édesatyja, ki 1929-ben hunyt el, volt vármegyei és városi képviselõtestületi tag. A család régi helyi familia.

Fazekas Gábor
földbirtokos, született 1879-ben Hajdúböszörményben. Középiskoláit helyben és Debrecenben végezte, majd a bankpályára lépett, hol 21 esztendõt töltött el. Háborús szolgálatát a 3. h. gyalogezred kötelékében, majd a 120. tûzérezrednél a szerb, orosz, olasz és román harctéren küzdötte végig s mint hadnagy szerelt le. Háború után átvette a családi birtok vezetését. Bekapcsolódott a város politikai életébe s 12 évig volt virilis alapon városi képviselõtestületi tag. A megyei töürvényhatósági bizottságnak tagja. Minden hazafias és kulturális megmozdulásból kivette részét.

"Fazekas Gábor" Iparos Olvasókör
60 évvel ezelõtt, lelkes vezetõk kezdeményezésére az iparos társadalom saját erejébõl létesítette a kört. Nevét néhai Fazekas Gábor lakatos iparos és birtokosról nyerte, aki halála után tekintélyes vagyont hagyott közintézményekre, így a körre is (székházat). Életében a kör elnöke volt. Az Olvasókörben saját dalárda, önképzõkör is mûködik. A körben nagy kultúrélet folyik, dalos délutánok, mûkedvelõ elõadások stb. 1500 kötetes könyvtára van, melyhez többek adománya segítette a kört. Így pl. dr. Burger Menyhért 500 drb. könyvet juttatott. A fenntartását az iparos társadalom biztosítja, de nagyban hozzájárulnak a hatóságok is.- A kör díszelnöke: dr. Szálkay Antal polgármester. Elnök: Kiss Sándor géplakatos mester, géplakatosárú gyártulajdonos. Alelnökök: Kéky Lajos építõmester és Szabó Pál sütõmester. Fõtitkár: Boross Ferenc villanyszerelõ. Titkár: Balla Márton kádármester. Pénztárnok: Farkas Márton szabómester. Könyvtárnokok száma 3, továbbá 2 jegyzõ, 2 ellenõr és 3 számvizsgálóból áll a vezetõség. A választmány 24 tagú.

[26]

Fazekas Sándor
téglagyáros és birtokos, született 1881-ben Hajdúböszörményben. Régi rakamazi családból származik. 1906-ban nõsült. Neje: néhai Cs. Varga Juliánna. Önállósította magát és 1933-ban saját szorgalmából vásárolt birtokon építtette fel mai téglagyárát. Termelése évi 6-700.000 datab, mely a szükséghez mérten duplájára emelhetõ. Háborús szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. Az orosz harctéren hadifogságba esett, honnan 4 évi fogság után szökés útján jutott haza. Hadifogságban 2 évet útépítésnél, 2 évet pedig a legborzalmasabb szenvedés közt kõszénbányában tötltött. Három gyermek atyja.

Vitéz Fábián András
gazdálkodó, született 1889-ben Hajdúböszörményben. - 1911-ben nõsült és önálló gazdálkodásba kezdett 7 hold saját, 37 hold feles bérleten. Szorgalmas munkával 16 holdra növelte saját birtokát. Neje: K. Tóth Zsuzsánna helyi születésû. A világháborúban az elsõ mozgósítástól részt vett a 39. gyalogezred kötelékében, majd a 3. honv. gyalogezredben. Az orosz harctéren 2-szer sebesült. Hõsies magatartásáért az I. o. ezüst, a bronz vitézségi éremmel, a Károly csapatkereszttel, a seb. é. háb. eml. éremmel lett kitüntetve s a Kormányzó Úr Õfõméltósága által 1928-ban vitézzé avattatott. A Gazdakörnek, a rokkant egyletnek a Frontharcos Szövetségnek tagja. Mindketen régi helybeli családból származnak.

Id. Fábián Imre
gazdálkodó, született 1864-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata kitöltése után 1888-ban megnõsült és önálló gazda lett haszonbérleten. Ma 33 hold saját birtoka van. - Neje: Zsúpos Juliánna 1930-ban elhunyt. Hat gyermek atyja. Régi helybeli családból származik.

Ifj. Fábián István
fûszer- és csemegekereskedõ, született 1896-ban Hajdúböszörményben. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. 1915-ben bevonult a 3. h. gyalogezredhez s az orosz és olasz harctéren küzdött. 1917-ben Görznél megsebesült. 1918. XII. hóban szerelt le. Négy kitüntetés tulajdonosa. 1919-ben önállósította magát s ma egyike a város legelsõ kereskedõinek. Virilis jogon megyei törv. hat.póttag és iparkamarai kültag és még számos tisztséget viselt, különbözõ szövetségekben. 1928. és 1930-ban a "Magyar Hét" alkalmával a kirakatversenyben I. díjjal lett kitüntetve. Neje: Breznyiczki Piroska.

Fegyveres András
birtokos, született 1870-ben Hajdúböszörményben. 1893-95-ig a pozsonyi 13. honv. ezrednél töltötte tényleges katonai szolgálatát. Atyjának 1896-ban történt elhalálozása után önállóan gazdálkodik s bekapcsolódik a város közéletébe is, 37 éven át a város képviselõ testületének, a megyei tövényhatósági bizottságának tagja. Ref. egyházi presbiter s még számos közéleti tisztséget viselt. Két fia részt vett a világháborúban. 260 holdas birtokát gyermekei kezelik. Õsrégi böszörményi családból származnak.

[27]

Néhai Fegyveres Sándor
gazdálkodó, született 1863-ban Hajdúböszörményben. 1889-ben megnõsült és ettõl kezdve önálló gazdálkodást folytatott, elõször 6 holdon, amit kitartó szorgalommal 40 holdra növelt. Özvegye: Nagy Juliánna helybeli születésû. Két fia részt vett a világháborúban s mindkettõ megsebesült. Birtokán most özvegye és fiai gazdálkodnak. 1932. I. 31-én hunyt el. Mindketten régi helyi családból származnak.

Vitéz Fehérváry Béla
szeszfõzde tulajdonos, született Hajdúböszörményben 1892-ben. Középiskoláit és az állami felsõipariskola gépészeti szkosztályát Budapesten végezte. 1913-ig a kistarcsai vagongyár tisztviselõje volt. Ekkor, mint önkéntes vonult be a 3-as honv. gyalogezredhez, honnan késõbb a 302-es gyalogezredhez vezényelték. Az orosz, olasz és román harctéren küzdött. Többször sebesült. A háború végén az aszódi repülõgyár parancsnokává nevezték ki. 1918-ban szerelt le mint fõhadnagy. Jelenleg emléklapos százados. Kitüntetései: I. o. ezüst és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. A forradalom kitöréséig mint városparancsnok teljesített szolgálatot Hajdúböszörményben. - 1923-ban alapította meg a központi szeszfõzdét, melynek igazgatója lett. 1926-ban avatták vitézzé. Gáz- és légvédelmi elõadó. Neje: Osváth Piroska. Két gyermekük van.

Fekete Ferenc
gazdálkodó, született 1879-ben Hajdúböszörményben. Két hónapi katonai kiképzés után leszerelt és megnõsült. Neje: Uzonyi Zsuzsánna, helyi születésû. Öt gyermek atyja. A világháborúban 1914-tõl a 3. h. gyalogezred kötelékében harcolt egészen 1916. VII. hóig, amikor is az orosz harctéren hadifogságba esett. Innen 1918-ban szabadult meg. Önálló gazdálkodását 1900-tól folytatja 19 hold saját birtokán. Bátyja, néhai Fekete Imre, volt vármegyei és városi képviselõ, egyházi presbiter. Neje fivére, néhai Uzonyi Sándor a világháborúban 1915-ben a Kárpátokban hõsi halált halt. Mindkét részrõl õsrégi helyi családból származnak.

Dr. Zs. Fekete Gábor
árvaszéki ülnök, született Hajdúböszörményben 1888-ban. Középiskoláit Hajdúböszörményben, a jogot Kolozsvárott és Debrecenben végezte. 1912-ben avatták doktorrá. 1912-ben Hajdúböszörmény város szolgálatába lépett, mikor is aljegyzõnek választották meg. 1913-ban II. o. aljegyzõ lett, 1914 óta pedig árvaszéki ülnök. 1914-1921-ig az adótanácsnoki ügyosztályt is vezette. 30 holdon gazdálkodik.- Régi hajdúmegyei nemesi családból származik. Nevében a Zs. betû Zsigmondot jelent. Neje: Imre Juliánna. Két gyermekük van.

Fekete Gy. Sándor
gazdálkodó, született 1885-ben Hajdúböszörményben. Ifjú korában árvaságra jutott és rokonainál nevelkedett. 1908-ban megnõsült és önálló gazda lett 23 hold földön, míg ma öröklés útján 32 hold birtokkal rendelkezik. Neje: néhai Tatár Mária, akitõl 3 gyermek származott, 1922-ben elhunyt. Másodszor is megnõsült és elvette Zsupos Margit helyi születésû hajadont. Részt vett a világháborúban 1915-1916-ig. Az olasz harctéren küzdött, ahol vállsebet kapott. Régi helybeli családból származnak mindketten.

Fekete Gy. Sándor
gazdálkodó, született 1868-ban Hajdúböszörményben. Ifjú éveit édesatyja gazdaságában töltötte és ott tanulta a gazdálkodást. Igen sokoldalú közéleti, egyesületi és egyházi tevékenységet fejt ki mint tag és mint vezetõ. Elõszeretettel foglalkozik állattenyésztéssel. Több kiállításon vett részt. 45 hold szántó és szõlõbirtoka van. Két gyermek atyja. Felesége: Rózsa Zsuzsánna. Úgy az õ, mint neje családja õsrégi helyi familia.

Néhai Fekete Imre
gazdálkodó, született 1874-ben Hajdúböszörményben. 1920-ban nõsült, utána édesatyja gazdálkodásában tevékenykedett. Részt vett a világháborúban s az olaz harctéren 1915. XI. hó 9-én hõsi halált halt. Két gyermek maradt utána. Özvegye: Sóvágó Zsuzsánna helybeli születésû. Özvegyének két fivére a világháborúban hõsi halált halt.

[28]

Fekete Márton
birtokos, született 1880-ban Hajdúböszörményben. 1907-ben kezdte meg önálló gazdálkodását. Háborus szolgálatát a 7. vonatosztagnál teljesítette. Megyei törvényhatósági biz. tag, városi képviselõtestületi tag. Neje: Kiss Szabó Juliánna. ld még

Vitéz Fekete Gy. Sándor
gazdálkodó, született 1890-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatának kitöltése után a világháború kitörésekor mint altiszt hadbavonult és az orosz, valamint az olasz harctereken küzdött a 39. gyalogezred kötelékében. Kétszer sebesült. Az I. o. ezüst vitézségi érem, a Károly csapatkereszt és a seb. é. tulajdonosa. 1924-ben a Kormányzó Úr Õfõméltósága által vitézzé lett avatva. 1924-ben megnõsült. Neje: H. Varga Sára helyi születésû. Hat gyermek atyja. Önálló gazdálkodását 48 hold birtokán folytatja. Három testvére, néhai Fekete Imre [ld még], néhai Fekete Zsigmond és néhai Fekete Antal a világháborúban hõsi halált halt.

Fekete Zsigmond
gazdálkodó, született 1878-ban Hajdúböszörményben. 1905-ben nõsült s önálló gazdálkodásba kezdett haszonbérleten, ma pedig 58 hold saját birtokán gazdálkodik. Neje: Bak Mária. Részt vett a világháborúban 1914-tõl 1916 X. hóig. Egyszer sebesült. Mindkét részrõl régi hajdúböszörményi család leszármazottjai. A mezõgazdasági egyesület tagja.

Vitéz Fenyves József
vármegyei útkaparó, született 1886-ban Tiszapolgáron. Tényleges katonai szolgálat után 1911-ben nõül vette Halász Juliánna helyõbábai hajadont. Részt vett a világháborúban elejétõl végéig. Az orosz és olasz harctereken küzdött. Kétszer sebesült. Hõsies magatartásáért az I. o. ezüst, II. ezüst, a bronz vitézségi érmet kapta és a Károly csapatkereszt tulajdonosa lett. 1921-ben a vármegye szolgálatába lépett mint útkaparó. 1923-ban a Kormányzó Úr Õfõméltósága által vitézzé lett avatva.

Fodor Gábor
gazdálkodó, született 1865-ben Hajdúböszörményben. 1890-ben nõsült s önálló gazdálkodásba kezdett 15 hold saját földjén. Ma 28 holddal rendelkezik. Hat gyermeke van. Neje: Bíró Klára. [Fodor] Gábor és [Fodor] Imre fiai részt vettek a világháborúban. [Fodor] Imre fia 42 hónapos orosz hadifogságot szenvedett. Nejének fivére, néhai Bíró Ferenc a világháborúban hõsi halált halt.

Nemes Földesi János
gazdálkodó, született 1900-ban Hajdúböszörményben. 1918-ban bevonult háborus szolgálatra és az olasz harctéren teljesítette hazafias kötelességét. Leszerelése után szülei gazdaságában munkálkodott. 1930-tól önállóan gazdálkodik 30 holdas birtokán. Neje: Balogh Róza helybeli születésû. Két gyermek atyja. Mindketten régi hajdúmegyei gazdálkodó család leszármazottjai.

Freichreich Andor
fûszer- és gyarmatárú nagykereskedõ, született 1910-ben Hajdúnánáson. A céget 1909-ben alapította Freichreich Arnold s mai formáját fokozatosan érte el. Tulajdonosa 1934-ben vette át s azóta széles üzletkörre tett szert.

Fülöp György
gazdálkodó, született 1870-ben Hajdúböszörményben. 1894-ben nõsült, utána önálló lett 26 hold haszonbérleten s ma 48 hold saját földjén vegyes gazdálkodást folytat. Neje: néhai Tóth Zsuzsánna 1924-ben elhunyt. Két fia, néhai Fülöp György a világháborúban, néhai Fülöp Imre az ott szerzett betegségben 1926-ban hõsi halált haltak. Õsrégi helyi család leszármazottja. Atyja és nagyatyja is részt vettek a város közéletében.

Gál Ferenc
gazdálkodó, született 1887-ben Hajdúböszörményben. 1914-tõl végigküzdötte a nagyháborút, mint vártüzér a szerb, orosz és olasz harctereken. Régi helybeli család leszármazottja, kinek õsei a 48-as szabadságharcban is részt vettek. Fivére, [Gál] Lajos a világháborúban mint tart. hadnagy küzdött s 1932-ben halt el.

[29]

Dr. Gaál Mihály
orvos, földbirtokos, született Hajdúböszörményben 1880-ban. Középiskoláit Hajdúböszörményben és Késmárkon, az egyetemet Budapesten végezte el. 1905-ben avatták az orvostudományok doktorává. 1910-ben Hajdúszoboszló megyei, városi tisztifõorvosává választották. 1911-ben a hajdúböszörményi városi közkórháznak vezetõ fõorvosa lett, mely hivatalát 1935-ig töltötte be. A világháború alatt 1915-tõl mint népfelkelõ fõorvos teljesített szolgálatot a szerb harctéren, valamint katonai kórházakban 1918 nyaráig. A II. o. vöröskereszt érdemrenddel tüntették ki.. Mint a város képviselõtestületének tagja a közegészségügy fejlesztése terén szerzett elévülhetetlen érdemeket. 1912-31-ig a vármegyei törv. hat. bizottság tagja volt. 1920-ban megalapította a Független Kisgazda és Földmûves pártot, melynek 1926-ig elnöke volt. 1931-ig a mezõgazdasági biz. elnöke 1924-35ig a közbirtokosság elnöke volt. 1924-ben vármegyei tb. tisztifõorvossá nevezték ki. 1926-1931-ig országgyülési képviselõ volt független kisgazdapárti programmal.

Gajdán Sándor
gazdálkodó és állatkereskedõ, született Hajdúböszörményben. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Háborus katonai szolgálatának eleget téve, az állatkereskedéssel és birtokának vezetésével kezdett foglalkozni. A város társadalmi, kulturális és szociális megmozdulásainak aktiv tagja és elõmozdítója.

Gargya Ferenc
gazdálkodó, született 1872-ben Hajdúböszörményben. 1907-ben nõsült s ettõl kezdve önállóan gazdálkodik 15 hold földjén. Neje: Török Róza helybeli születésû. Egy gyermek atyja. Nejének fivére, néhai Török Imre a világháborúban hõsi halált halt. Mindketten régi helyi család leszármazottjai.

Gál Samu
szesz-, bor- és sörkereskedõ született 1875-ben Hajdúszoboszlón. A cég 1900-ban alapíttatott. 1922-tõl a jelenlegi tulajdonosa vezeti. Nevezett a háború alatt a 3. honvédgyalogezredben szolgált. Izr. hitközségnek 5 éven át volt elnöke, a Hitelbank igazg. tagja stb.

Goldstein Herman
épületfa és cementárú kereskedõ, született 1888-ban Hajdúhadházon. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. 1911-tõl 1930-ig pálinkafõzdével is birt. Üzletét 1932-ben nyitotta meg. Háboruban a 309. kombinált gy. ezrednél szolgált. Az orosz harctéren megsebesült.

Gör. Kath.Egyházközség
1424-ben alakult. Az elsõ templomot Brankovics György építtette. A mai iskola és templom 45 évvel ezelõtt épült. Jelenleg 3500 híve van. Lelki vezetõi: Véghseõ Dániel apátplébános és dr. Simárszky János segédlelkész. Egyházközségi elnök: dr. Simárszky János. Alelnök: Stefán Elek. Pénztáros: Vargha János. Fõgondnok: Kelemen János. Iskolagondnok: Ondó István. Jegyzõ: Véghseõ István.

Grósz József
terménykereskedõ, született 1893-ban Hajdúböszörményben. 1920-tól átvette atyjától az üzlet vezetését. A világháborúban részt vett a 39. gyalogezred kötelékében. Az orosz harctérre vonult, ahol fogságba esett. Innen 31 havi hadifogság után - szökés útján tért vissza. Háború után mint e. é. õ. tizedes szerelt le. Ekkor bekapcsolódott a város életébe. Több közéleti tisztséget tölt be.

Grünfeld József
vegyeskereskedõ, született 1904-ben Hajdúböszörményben. 1928-ban lett önálló. Neje: Bõhm Jolán.

székelyhidi Dr. Györössy Imre
orvos, született Hajdúböszörményben 1894-ben. Középiskoláit Hajdúböszörményben, az egyetemet Kolozsvárott és Budapesten végezte. 1926-ban nyert oklevelet, 1927-ben nyitotta meg mai rendelõjét. A rendõrség és az OTI orvosa. 32 holdon gazdálkodik. Virilis képviselõ, a város közegészségügyi tanács és a Vadásztársulat tagja. Neje: Czetli Ilona. Három gyermekük van. [apja: Györössy Imre közgyám Hajdúböszörménben]

[30]

Györössy János
gazdálkodó, született 1875-ben Hajdúböszörményben. A világháborúba 1915-ben vonult be katonának és 4 hónapig teljesített szolgálatot. A bukovinai harctéren volt. Önálló gazdálkodását 1902-tõl folytatja, elõbb 4 holdon kezdte, ma 14 hold saját földdel rendelkezik. Testvére, néhai Györössy Gergely a világháborúban hõsi halált halt. Felesége: Bodnár Klára.

Néhai székelyhidi Györössy Móric
volt árvaszéki ülnök. Középiskoláit Hajdúböszörményben és Debrecenben, a gazdasági akadémiát Debrecenben végezte. Utána a tisztviselõi pályára lépett, késõbb Hajdúböszörmény város szolgálatába lépett, majd 1916-ban mint árvaszéki ülnök hunyt el. - Életében a ref. egyház presbitere, a Vadásztársulat elnöke, Takarékpénztár ig. tagja, virilis jogon képviselõtestületi tag és megye bizottsági tag volt. Özvegye: Csendes Ilona. Négy gyermeke van.

Hadas József
esztergályos, született Hajdúsámsonban 1888-ban. Hajdúnánáson szabadult 1903-ban. Debrecenben és Budapesten dolgozott. 1921 óta önálló Hajdúböszörményben, azóta vezeti üzemét, mely legnagyobb és legrégibb a városban. Iparmûvészeti dolgokat szállít Európába és Amerikába. Mûhelye villanyerõre van berendezve. 1914-1918-ig részt vett a világháborúban. A szerb, román és olasz harctéren küzdött. Leszerelés után Németországban hosszabb tanulmányokat végzett. 1935 óta virilis tag. Ipari kitüntetései: kamarai oklevél és 3 ezüst érem. Neje: Fodor Mária.

Hadházi Mihály
gazdálkodó, született 1861-ben Hajdúböszörményben. 1884-ben megnõsült, utána önálló gazdálkodásba kezdett. Ma 18 hold saját földjén folytat vegyes gazdálkodást. Neje: Tóth Sára. Mindkét részrõl õsrégi helyi nemesi leszármazottak. Sokoldalú közéleti tevékenységet fejt ki. Édesatyja, néhai Hadházi Mihály részt vett az 1948-as szabadságharcban.

Hajdu Zsigmond
gazdálkodó, született Hajdúböszörményben 1897-ben. Ifjabb éveit édesapja gazdaságábn töltötte. 1915 óta gazdálkodik önállóan 58 holdas birtokán. 1915-ben vonult be a 16-ik huszárezredhez és ennek kötelékében küzdött. Két bátyja [Hajdu] János és [Hajdu] Antal az orosz fronton hõsi halált halt. Neje: O. Szabó Zsófia. Mindketten régi hajdúböszörményi család leszármazottai.

"Hajduböszörmény"
politikai hetilap. 1890-ben alpította Porcsalmy Gyula, aki egyben szerkesztõje is volt. Elõbb "Hajdúböszörmény és Vidéke", "Hajdúböszörményi Ujság", "Hajdúböszörményi Hírek", címen jelent meg. Kiadja a "Hajdúböszörményi" nyomda, lapkiadó, papír- és könyvkereskedõ rt.

Hajduböszörményi Autonóm Orthodox Izr. Hitközség
1867-ben a alapították Klein Kálmán Dávid Fried, Lédi és Brüll családok. Elnök: Dr. Józan Sándor. Kult. alelnök: Rubin Jakab. Gondnok-alelnök: Rubinstein Menyhért. Gazda-gondnok: Gál Sándor. Pénztáros: Reinmann Henrik. Ellenõr: Rauchmann József. Iskolaszéki elnök: Angyal Andor. A hitközség Askenéz jellegû. Fõrabbi: Czitron József.

Hajduböszörményi Baptista Egyházközség
1892-ben alakult. Elsõ prédikátora néhai Balogh Lajos volt, 1919-ben Kõszeghy Árpád, majd Juhász Tivadar, jelenlegi prédikátora Kolozs József. A mai imaház 1887-ben épült a hivek adakozásából. Az egyházközség elnöke: Kolozs József prédikátor. A baptista menház 1910-ben épült. Teljesen ingyenes. Befogadóképessége 25 személy. Kolozs József baptista lelkipásztor, született 1879-ben Vámospércsen. 1896 óta baptista. 1914-ben vonult a 16. huszárezreddel a világháborúba. 1915-ben fogságba esett, honnét 1918-ban tért haza. A tanári testület tagja, leánypolgáriban hitoktató. Neje Pataki Mária.

[31]

Hajduböszörményi Gyümölcsértékesítõ és Központi Szeszfõzde
1923-ban alakult 3044 üzletrésszel. 1935-ben felszámolt és teljesen átment vitéz Fehérváry Béla tulajdonába, aki jelenleg is vezeti. Egy üzemi gyakornokot, 2 fõzõmestert és 4 napszámost foglalkoztat.

Hajdúböszörményi Hangya Fogyasztási és Ért. Szövetkezet.
Alakult 1935-ben. Elnöke: Almássy Márton g. tanár. Ügyv.-igazgató Nikodemusz Antal g. tanár lett. Igazgatósági tagok: Ignátz Antal birtokos, Kiss József ny. ig. tanító, Szabó Pál sötõmester. 6 tagú felügyelõbizottság. Elnök: Váncsa Dezsõ ig. tanító, Löki Ferenc kisbirtokos, Botos Péter kisbirtokos, Tarnóczy Jolán polg. isk. tanítónõ, Székely Sándor sertéskereskedõ, Pálfi Imre városi tisztviselõ. Pénztárnok: dr. Középessy Dezsõ ny. szolgabíró. A szövetkezet évente kb. 120.000 P forgalmat bonyolít le, rendeltetését tökéletesen tölti be.

Hajdúböszörményi Hitelbank és Takarékpénztár R. T.
1909-ben alapította néhai dr. Balthazár Dezsõ 200.000 korona alpítótõkével. 1921-ben magábaolvasztotta a Gazd. és Ker. Bank R. T. és 1929-ig az alaptõkét fokozatosan 120.000 P-re emelte. A "Hajdúböszörményi Hitelegyesület mint Szövetkezet"-bõl nõtt ki, késõbb magábaolvasztotta és likvidálta anyaintézetét. Igazgató: Váczy József. Ügyész: dr. Sembery Miklós.

Hajdúböszörményi Ipartestület
1898-ban alakult. Jelenleg 640 tagja van. Elnök: Kéky Lajos. Alelnök: Kiss Sándor és Szabó Lajos. Jegyzõ: Dr. Szabó János. Pénztáros: Rácz Sándor.

Hajdúböszörményi Kötõszövõgyár R. T.
Alakult 1907-ben Paulini Vilmos helybeli kereskedõ elnöklete alatt 300.000 kor. alaptõkével. A gyár fokozatosan fejlõdött s ma 350 munkásnak és nagyszámú tisztviselõnek ad megélhetést. A gyár pesti telepén 180 mukás dolgozik. Mai vezérigazgatója Fohn Rudolf, aki 1919-ben vette át a vezetést az akkori igazgatótól Adriány Kornéltól. - Fia, [Fohn] István, aki Németországban végezte a textil fõiskolát, 1932-ben történt hazatérése után kapcsolódott be a gyár vezetésében s szakképzettségével értékes szolgálatot tesz a gyár fellendítésében. A gyár H. K. S. védjeggyel hozza forgalomba termékeit.

Hajdúböszörményi Malomipari és Keresk. Vállalat kft.
A malom alapjait 1897-ben rakta le dr. Bacsó Kálmán de mai kft. formáját csak 1935. VIII. hóban nyerte, amikor a jelenlegi tulajdonos birtokába került. 9 járatú, 24 óránként 150 mm. búza és 170 mm. tengeri õrlésére képes. Ügyvezetõje: Grünfeld Jenõ.

Hajdúböszörményi Mezõgazdasági Egyesület
1908-ban alakult. Akkori elnöke: Sembery Miklós, õt Somossy Béla polgármester követte. Utána dr. U. Szabó Imre, L. Szabó Márton, Neviczky János ny. fõispán és végül Fegyveres András követte az elnöki székben. Fegyveres András az alakulástól megválasztásáig mint alelnök mûködött. Az oláh megszállás az egyesületet feloszlatta. Utána jelenlegi elnöke a gazdatársadalom segítségével a megye vezetõinek felkérésére ujjászervezi - és megkezdi újból mûködését. Alelnökei: Uzonyi Mihály és Király Sándor. Pénztáros: Forgács János. Titkár: Litassy Gábor. Ellenõrök: Sóvágó Imre, Uzonyi Zsigmond. Könyvelõ: Bodnár Bálint. Gazda: Botos Péter.

Hajdúböszörményi Róm. Kath. Egyházközség
1861-ben Bartakovics Béla egri érsek alapította. Elsõ plébános: Kolmer József volt. Jelenlegi plébánosa: Balassa János. Világi elnök: Dobay Károly nyug. min. tan. Fõgondnok: Radácsy Ferenc. Pénztáros: Buthler Károly.

[32]

Hajdúböszörményi Városi Takarékpénztár.
1863-ban alakult 50.000 forint alaptõkével. Igazgató: Dr. Szél[l] Gábor. Fõkönyvelõ: Baranyi Imre. Pénztáros: Sóvágó Imre. Ügyész: Dr. Csorba Antal. Jelenleg 260.000 P alaptõkével rendelkezik.

Hajdúböszörményi Zsidó Ifjusági Kuturegylet.
250 kötetes magyar szépirodalmi könyvtára van, melyet dr. Józan Sándor alapította. Elnök: Kupferstein Miksa.

Hegedûs Imre
gazdálkodó, született 1875-ben Hajdúböszörményben. Kötelezõ katonai szolgálatának letöltése után megnõsült. Felesége: Cs.Molnár Rozália helyi születésû. A világháborúban 1915-ben vonult be. Az orosz és a román harctéren küzdött. Kétszer megsebesült. Nõsülésétõl - 1899-tõl - önálló gazdákodást folytat s jelenleg 20 hold saját földje van. Testvére Hegedûs András a világháborúban 100 sszázalékos hadirokkant lett. A család õsrégi helyi familia, kiknek elõdei nemesek voltak.

Hilyán Endre
rövid- és divatárú kereskedõ, született 1897-ben Nyíregyházán. A kereskedõ pályát választotta élethivatásául. Tanuló éveit Nyíregyházán töltötte. Ugyanitt töltötte segéd éveit. A világháború alatt a 65. gyalogezrednél telejsített katonai szolgálatot. 1920-an önállósította magát és fokozatos fejlõdéssel érte el a mai vezetõ pozicióját. Neje: Osváth Juliánna.

Holczer Ármin és Gál László
hengermalom. A 80-as években alapította Kiss Gábor. 1937 januárban került a mai tulajdonosok birtokába. Hét járat 24 óránként 100 mm. búza és 100 mm. darálásra képes. Jelenleg modernizálás és bõvítés alatt áll. A tulajdonos társ Holczer Árminnak fûszernagykereskedése is van, született 1895-ben Désen. - A világháborúban az I 40-es tüzérezred kötelékében az orosz és olasz harctéren küzdött.

Néhai Horto János
gazdálkodó, született 1887-ben Hajdúböszörményben. Nõsülésétõl kezdve önálló gazdálkodást folytatott s elhalálozásakor 60 hold földbirtokot hagyott családjára, melyen jelenleg fiai gazdálkodnak. Részt vett a világháborúban s 1915-tõl 1918-ig több harctéren küzdött. A család mindkét részrõl õsrégi helyi család. Özvegye: K.Szabó Róza

Horváth Ernõ
vas- és fûszerkereskedõ, született 1903-ban Hajdúhadházon. Kereskedõi ismereteit édesatyja mellett szerezte meg. Hajdúböszörményben 1927-ben telepedett le és önállósította magát. A helybeli ref. KIE által rendezett kiállításon elismerõ oklevéllel lett kitüntetve. A város minden hazafias és kulturális megmozdulásából kiveszi részét.

Illés Kálmán
gazdálkodó, ny. városi tisztviselõ, született 1875-ben Komáromban. 1896-ban bevonult tényleges katonai szolgálatra az 5. "Radetzky" huszárezredhez. Három évi szolgálat után mint szakaszvezetõ átlépett a m. kir. csendõrség kötelékébe, ahol 7 éven keresztül teljesített szolgálatot. 1906-ban szerelt le mint törzsõrmester. Leszerelése után a város szolgálatába lépett, ahol 10 és fél évig mint a város pénztárnoka teljesített szolgálatot. A háborúban fel volt mentve. 1919-ben nõül vette Kun Juliánna helyi születésû hajadont. Nõsülésétõl kezdve önálló gazdálkodást folytat 20 hold saját földjén. Az Illés család nevérõl lett elnevezve Csallóközben Illésháza község. A Kun család õsrégi helyi familia.

Izr. Hitközségi Segélyegylet
1900-ban alakult. Elnök: Dr. Józan Pál. Alelnök: Berger Ábrahám. Gondnok: Grün Andor. Szegény tagjait állandó támogatásban részesíti.

[33]

Izr. Szegény Gyermekek Születési Segélyegylete
Elnök: Gelber Mór. Alelnök: Rubinstein Menyhért.

Izr. Szentegylet
Elnök: Waldmann Lajos, alelnök: Engel Sámuel, gondnok: Klein Henrik és Ungár Hermann, pénztáros: Grün Andor, ellenõr: Freireich Lajos. A szentegylet a szegény beteg tagjait ingyen gyógykezelteti és temetteti el.

Dr. Józan Sándor
orvos, született 1901-ben Hajdúböszörményben. Középiskoláit helyben, az egyetemet a budapesti Pázmány Péter Tud. Egyetemen végezte. Az összes budapesti kórházban és klinikákon mûködött. 1928-ban nyitotta meg Hajdúböszörményben rendelõjét. Egyházközség elnöke 1934 óta. Iskolaszéki tag, az Ifj. Kulturegyesület gondnoka. Neje: Schwartz Sarolta, leánya [Józan] Magdolna. ld még

Juhász Gyuláné
született Dobó Róza okl. városi szülésznõ. Hajdúböszörményben született. Édesatyja néhai Dobó Sándor ácsmester volt. Szülésznõi tanfolyamot 1926-27-ben Debrecenben, a Tisza István Tudomány Egyetemen végezte el. Mint magánszülésznõ kzdte meg pályáját 1927-ben. 1928-tól 1930-ig mint szerzõdéses szülésznõ állt a város szolgálatában. 1930-ban megválasztják városi szülésznõnek és ettõl kezdve mint ilyen látja el felelõsségteljes feladatát. Férje: Juhász Gyula részt vett a világháborúban és több kitüntetés tulajdonosa.

Néhai Juhász Márton
gazdálkodó, született 1884-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata kitöltése után megnõsült s 1909-ben önálló gazdálkodásba fogott. 23 hold saját birtokot hagyott özvegyére. Részt vett a világháborúban elejétõl végig, egyszer megsebesült s a II. oszt. ezüst vitézi érdemmel lett kitüntetve. Két gyermeknek volt az atyja. Özvegye Balla Zsuzsánna, helybeli születésû. Özvegyének fivére: Balla József a világháborúban az olasz harctéren hõsi halált halt. Régi helybeli családból származnak mindketten.

Kapusi Imre
gazdálkodó, Hajdúböszörményben 1889-ben született. - Katonai szolgálatra 1910-ben vonult be, ahonnan 4 hónapi szolgálat után - mint a gazdálkodásban nélkülözhetetlent - szabadságolták. A világháborúba 1914 augusztus hóban a 3. honvéd gyalogezredhez bevonult, de az év novemberében már sebesülten orosz fogságba esett. Innen 1918-ban megszökött s sikerült hazajutnia. A háború után újból átvette 28 holdas gazdaságának vezetését. Jelenleg 30 holdon gazdálkodik. A család õsrégi helybeli nemesi familiából származik. Tevékeny részt vesz a közéletben. ld még

Kathy Antalné
született Pintér Margit okl. OTI-szülésznõ Hajdúböszörményben. A bábaképzõt Debrecenben a Tisza István Tudomány Egyetemen 1929-ben végezte el. Mûködését helyben kezdte meg és itt folytatja a mai napig is. Szülészeti tanfolyamát kitüntetéssel végezte el. - Férje Kathy Antal villanytelepi gépápoló, 1898-ban született Hajdúböszörményben. A világháborúban a 39. gyalogezred kötelékében az olasz harctéren küzdött. Kitüntetései: II. oszt ezüst vitézségi érem kétszer, bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. 1923-ban nõsült, házasságukból egy leány született. Õsrégi Hajdúböszörményi család leszármazottjai.

Vitéz Kathy Imre
gazdálkodó, született 1890-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatot a 3. honvéd gyalogezredben teljesített. 1914-tõl részt vett a világháborúban az orosz és olasz harctereken. Kétszer sebesült s mint törzsõrmester szerelt le. I. oszt. érem, II. oszt. érem kétszer, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési és háborús emlékérem, az 1912/13-as kereszt és a 6 éves szolgálati jelvény tulajdonosa. 1926-ban avatta vitézzé a Kormányzó Úr õméltósága. 1915-ben megnõsült. 1919 óta önálló gazda. Jelenleg 36 holdon folytat gazdálkodást. Neje Kathy Róza, helybeli születésû. Két élõ gyermek atyja. Volt leventeoktató. A ref. egyház presbitere, a mezõgazdasági egylet tagja, homokkerti hegyközség elnöke. Mindketten õsrégi helybeli lakosok leszármazottjai.

[34]

Kathy Márton
gazdálkodó, született 1880-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letöltése után 1903-ban megnõsült. Neje Bak Zsófia. Hat gyermekük van. A világháborúban a 3. gyalogezredhez vonult be mint népfelkelõ s a szerb, majd orosz harctéren küzdött, ahol meg is sebesült. 1918-ban szerelt le. Önálló gazdálkodást 1903-ban kezdett 14 hold saját földjén s jelenleg 48 hold birtokkal rendelkezik. A család õsrégi hajdúböszörményi nemesi família.

Kathy Márton
gazdálkodó, született 1884-ben Hajdúböszörményben. - 1909-ben megnõsült és ettõl kezdve önálló gazdálkodást kezdett mint feles bérlõ. Ma már 15 hold saját birtokon folytat vegyes gazdálkodást. Részt vett a világháborúban a mozgósítástól 1918 júliusáig. A szerb, orosz és olasz herctereken küzdött, megsebesült és rokkanttá nyilváníttatott. - Károly csapatkereszt és a vaskereszt tulajdonosa. Nejének 3 fivére: Marjai Gábor, [Marjai] János és [Marjai] Imre a világháborúban hõsi halált halt. Felesége Marjai Sára.

Néhai Kathy Mihály
gazdálkodó, született 1858-ban Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata után, 1884-ben nõül vette Dréhn Juliánna helybeli születésû hajadont. Három gyermeket hagyott hátra. 1934-ben hunyt el. Özvegyére 20 hold földet hagyott. Fia [Kathy] Antal a déli, északi és délnyugati harctereken részt vett s egyszer megsebesült. A család régi helybeli nemesi família.

Néhai Kathy Sándor
gazdálkodó, született 1872-ben Hajdúböszörményben. - 1900-ban nõsült és ettõl kezdve önállóan gazdálkodott. Elõször haszonbérleten, de szorgalmas munkájának gyümölcseként 1934-ben történt elhalálozásakor 13 hold saját birtokot hagyott családjára. Özvegye Török Juliánna helybeli szülõk gyermeke. Három gyermeket hagyott hátra. Özvegyének fivére: Török Sándor a világháborúban hõsi halált halt.

Kálmán Lajos
ny. járásbíró, született 1852-ben Püspökladányban. Középiskoláját Debrecenben végezte 1871-ben. Önkéntes éveit Bécsben szolgálta le. 1874-ben Karcagon joggyakornok. 1875-ben Szolnokon aljegyzõ. 1878-ban Kassára törvényszéki jegyzõnek nevezték ki. Ezután Tornán, majd Rozsnyón járásbíró. Innen Tokajba, végül 1890-ben Hajdúböszörménybe helyezték át, ahonnan 1910-ben nyugdíjba megy. Ekkor kapcsolódott be a város közéletébe. 17 éven keresztül a ref. egyház fõgondnoka volt. A helybeli takarékpénztár igazgatósági tagja. Városi képviselõ virilis jogon. Nemessége 1700-as évekbõl való. Neje: Pápay Vilma, néhai Pápay Imre Hajdúböszörményi ref. esperes leánya.

Id. Károlyi Márton
gazdálkodó, született 1881-ben Hajdúböszörményben. - Részt vett a világháborúban 1915-tõl 1918-ig az orosz és olasz harctereken. Egyszer sebesült. Midketten régi helybeli család leszármazottjai. Jelenleg 40 hold saját birtokán folytat vegyes gazdálkodást. Neje: Sóvágó Eszter., helybeli születésû.

baráthosi Kató Sándor
telekkönyvvezetõ, született 1892-ben Székelycsókán. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte. 1908-ban, mint gyakornok a m. kir. járásbíróság szolgálatába lépett. 1916-ban bevonult katonának s 1917-ben - mint rokkant - egy éves szabadságot nyert. A háború után visszament Székelycsókára (Erdély) s elfoglalta állását, de 1921-ben - az oláhok megszállása után - kimenekült s a hajdúböszörményi bírósághoz nyert beosztást és mint irodatiszt teljesített szolgálatot. 1927-ben telekkönyvvezetõnek nevezték ki. 1928-ban megnõsült és elvette Szabó Máriát. Házasságukból három gyermek származott.

[35]

Kelemen János
gazdálkodó, született 1880-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letelte után, 1904-ben megnõsült, de még továbbra is édesatyja segítõtársa volt. Neje Magyar Erzsébet balmazújvárosi születésû hajadon. - Önálló gazdálkodást csak 1907-tõl folytat, akkor 8, ma 15 holdon. Részt vett a világháborúban s 1914-tõl 1916 õszéig a szerb és albán harctereken küzdött s egyszer sebesült. Régi helybeli családból származik.

Kenyeres Miklós
terménykereskedõ, született Debrecenben 1897-ben. Középiskoláit Magyaróváron és Debrecenben végezte, majd a debreceni gazdasági akadémián 1918-ban oklevelet nyert. 1918-ban a gabonagyüjtés országos kormánybiztosságához került. Hosszabb tanulmányútat tett Törökországban és Egyiptomban. 1934-ben lett a hajdúböszörményi "Futura" albizományosa. 1915-ben a 3-as honvéd gyalogezreddel az orosz, majd olasz harctéren küzdött s egyszer sebesült. 1918-ban szerelt le mint hadnagy. Kitüntetései: II. oszt. ezüst vitézségi érem és Károly csapatkereszt. - Neje: Rubinstein Magda.

Kéky Lajos
építési vállalkozó, 1894-ben Debrecenben született. Középiskoláit Debrecenben, a felsõipariskolát Budapesten végezte. 1913-ban jött Hajdúböszörménybe és itt édesapjával együtt megalapította mai építési vállalatát. Számos maradandó mûvet alkotott. A világháborút a 39-es k. u. k. gyalogezred kötelékében az olasz és román harctéren küzdötte és kétszer megsebesült. Kitüntetései: II. oszt. ezüst, Károly csapatkereszt és sebesülési érem. 1926 óta ipartestületi elnök, vál. képviselõtestületi tag, iskolaszéki tag és az iparoskör alaelnöke. Neje Nagy Irén.

Néhai Király Ferenc
gazdálkodó, született 1861-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálatot a 39. gyalogezred kötelékében teljesített. 36 holdas birtokán gazdálkodott, melyet 1929-ben történt elhalálozása óta özvegye: Fekete Zsuzsánna és veje: B.Kiss Sándor vezet. Õsrégi helybeli család.

Néhai Király Sándor
gazdálkodó, született 1848-ban Hajdúböszörményben. - 1873-ban nõsült. Önálló gazdálkodását 1876-ban kezdte meg bérleten. Kitartó szorgalommal 25 hold saját földet hagyott 1910-ben történt elhalálozása után családjára. Veje: Király Gábor részt vett a világháborúban. Özvegye Mezõ Zsuzsánna.

Néhai Kiss András
gazdálkodó, született 1866-ban Hajdúböszörményben. - 1890-ben nõsült és 1892-ben önálló gazda lett. 1927-ben hunyt el. Özvegye Kovács Gy. Mária helybeli születésû. [Kiss] András fia részt vett a világháborúban. Mindkét részrõl régi helybeli család leszármazottjai.

Néhai Kiss Antal
gazdálkodó, született 1850-ben. - Középiskolai tanulmányait Mezõtúron végezte. Érettségi vizsgáit Debrecenben tette le. Ugyanitt jogot hallgatott, majd bírói képesítést nyert. Önkéntes évét az ulánusoknál szolgálta le, mely után átvette a családi birtok vezetését. 1907-ben költözött Hajdúböszörménybe. 1908 március 11-én hunyt el. Özvegye Karap Berta, helybeli születésû. Két gyermeke maradt hátra. 24 hold földje bérletben van. Õsrégi helybeli család. Édesatyja községi fõjegyzõ volt.

Néhai Kiss B. János
gazdálkodó, született 1872-ben Hajdúböszörményben. 1895-tõl önálló gazdálkodást folytatott egészen 1925-ben történt elhalálozásáig. Részt vett az egyházi és a politikai élet vezetésében. Õsrégi helybeli csalából származott. Özvegye Dobó Juliánna.

[36]

Kiskereskedõk és Fûszeráruk
beszerzési kft. 1918-ban mint Rubin Jakab cég alakult s mai formájába 1933 óta van. Ekkor a cég a nagybani árusításra tért át. Üzletköre az egész környékre kiterjed.

Kiss Gábor
gazdálkodó, Debrecenben 1874-ben született. Szülei gazdaságában töltötte ifjú éveit. 1909 óta gazdálkodik önállóan 33 holdon. A világháborúban 1914-1918-ig az orosz és olasz harctéren küzdött mint 2-es honvéd huszár. Hosszú idõn keresztül virilis képviselõ volt. Régi hajdúmegyei nemesi család leszármazottja. - Neje: Somossy Róza. Két gyermekük van.

Kiss Sándor
géplakatos mester, született 1889-ben Hajdúböszörményben. Iparát is itt tanulta. Segédi mûködést Budapesten fejtett ki, ahol az összes szakiskolát elvégezte. 1910-ben katonai szolgálatra a haditengerészethez vonult be. Ott éri a világháború. Azt végig harcolja s mint gépmester szerel le. 1920-ban önállósította magát. Elnöke az iparoskörnek, alelnöke az ipartestületnek, a ref. egyház presbitere, elnöke a mester- és tanoncvizsgáztató bizottságnak. Fûtéstechnikai kísérleteket folytat. E téren munkásságát siker koronázta: 1936-ban szabadalmaztatja találmányát, mely abból áll, hogy a felfogott füstgázzal egy másik helyiséget is lehet fûteni, ezzel 40%-os tüzelõanyag megtakaritás érhetõ el. Szabadalmát több magán- és középületben használják. ld még

B. Kiss Sándor
gazdálkodó, született 1887-ben Hajdúböszörményben. - 1911-ben megnõsült, de továbbra is atyja segítõtársa maradt. 1917-ben lett csak önálló, mint feles bérlõ, ma azonban már 30 hold saját birtokkal rendelkezik. Neje: Bodnár Mária, helybeli születésû. Részt vett a világháborúban: 1914-tõl 1917-ig az orosz és olasz harctereken küzdött. Egyszer megsebesült és mint rokkant szerelt le. Fivére: B.Kiss János a világháborúban hõsi halált halt. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai. ld még

B. Kiss Sándor
gazdálkodó, született 1878-ban Hajdúböszörményben. - 1911-ben megnõsült és elvette Bodnár Mária helybeli szülõk gyermekét. 1917-ben mint feles bérlõ kezdte, ma azonban már 30 hold saját birtoka van. Részt vett a világháborúban az elsõ mozgósítástól 1917-ig, amikor si sebesülésébõl kifolyólag rokkanttá minõsítették. Neje fivére: Bodnár István a világháborúban hõsi halált halt. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai. ld még

Néhai Kiss B. Sándor
gazdálkodó, született 1872-ben Hajdúböszörményben. 1891-ben nõsült, utána önálló gazda lett 11 hold földjén. Ma 36 hold föld van a család tulajdonában. 1904 októberben halt meg. Három gyermeket hagyott hátra. Özvegye Kathy Mária, helybeli születésû. Ref. egyházi presbiter s a gazdakör tagja volt. Régi helybeli családból származott.

Kiss Szabó Antal
gazdálkodó, született 1892-ben Hajdúböszörményben. 1914-ben bevonult a 3. honvéd gyalogezredhez, az orosz harctérre került, ahol lövés és szúrásból eredõ sebesülést szenvedve, orosz fogságba esett. 1918-ban szökés útján tért vissza. 1921-ben nõsült meg. Neje: néhai Biró Margit 1933-ban hunyt el. Önálló gazdálkodást 1932 óta ûz s 55 hold saját és 25 hold bérleten folytat vegyes gazdálkodást. Többoldalú közéleti tevékenységet fejt ki. A család mindkét részrõl õsrégi nemesi családból származott. Öccse: néhai K.Szabó Zsigmond [ld még] a világháborúban kapott sebesülésbõl kifolyóan 1915-ben elhunyt.

Özv. Klein Ferencné
fakereskedõ és cementárugyáros. - A céget 1855-ben Klein Ferenc alapította. Nevezett 1900-ban elhunyt. A kereskedést akkor özvegye vette át. Jelenlegi tulajdonosa özv. Winkler Józsefné és Klein Salamon (ld még).

Klein Kálmán Dávid
épületfa kereskedõ és cementárugyáros. Az 1885-ben alapított cég fokozatosan fejlõdve érte el mai formáját. A cégalapító 1931-ben elhalt, ki több intézmény és közületnek volt vezetõségi tagja. Halála után két fia: [Klein] Ignác és [Klein] Izráel átvette a cég vezetését. Mindketten tisztséget viselnek az egyház életében. Háborús szolgálatot teljesítettek.

[37]

Komáromi János
gazdálkodó, született 1876-ban Hajdúböszörményben. Önálló gazdálkodását 1903-ban kezdte bérleten s ma 38 hold saját birtokán folytat vegyes gazdálkodást. Ebbõl 18 hold szerzemény. Unokatestvére: Kathy Márton a világháborúban hõsi halált halt. Egyik fia: [Komáromi] Zsigmond 1932-ben elhunyt. Régi helybeli család leszármazottja. Felesége: K.Varga Juliánna.

D. Konyári Antal
gazdálkodó, született 1886-ban Hajdúböszörményben. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1907-ben lett önálló birtokos. Jelenleg 108 holdon gazdálkodik. - A világháborúban 1914-tõl 1918-ig a 3-as honvéd gyalogezred kötelékében harcolt. A ref. egyház presbitere, a Kossuth-kör háznagya, a nagy vadásztársulat és a "Boda" erdõbirtokosság választmányi tagja. Neje: Kapusi Mária. Mindketten régi böszörményi család leszármazottjai.

Kovács Béla
fûszer- és vegyeskereskedõ, született 1903-ban Hajdúböszörményben. Fémipari szakiskolát végzett. Kereskedõi képzettségét szülei mellett szerezte meg. 1920-ban kivándorolt az USA-ba s 13 évig élt kint, távol az óhazától. Megfordult Mexikóban, Kanadában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Sveicban. Nagy tapasztalatokkal tér haza s 1937-ben önállósította magát. Igen agilis tagja a helybeli kereskedõ társulatnak.

Kovács Ferenc
fûszer- és vegyeskereskedõ, 1905-ben Hajdúböszörményben született. Helyben szerezrte meg kereskedõi ismereteit, majd négy és fél évig külföldön fejleszti szaktudását. Legtovább Kubában volt. 1929-ben önállósította magát s ma a vásárló közönség egyik kedvelt kereskedõje.

Kovács Imre
gazdálkodó, 1883-ban Hajdúböszörményben született. Tényleges katonai szolgálatát a 16. huszárezredben teljesítette. 1909-ben nõül vette Szabó Juliánna helybeli hajadont. 1911-tõl önálló gazdálkodást folytat 80 holdas birtokán. Három gyermek atyja. - A világháborúban 1917-ig vett részt. Felmentés folytán szerelt le. Közéleti tevékenységet fejt ki úgy az egyháznál, mint a mezõgazdasági egyesületben.

Kovács Imre
gazdálkodó, 1862-ben Hajdúböszörményben született. 1884-ben nõsült. 1913-ban önálló gazda lett s ma 23 hold saját földje van. Neje Kovács Zsuzsánna helybeli születésû. Öt gyermek atyja. Három fia vett részt a világháborúban, kik közül kettõ - [Kovács] Imre és [Kovács] Sándor - hõsi halált halt, [Kovács] Antal fia pedig a háborúban szerzett betegségében 1936-ban hunyt el. Ref. egyházi presbiter. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai.

Id. Kovács József
gazdálkodó, született 1857-ben Tiszacsegén. Tényleges katonai szolgálatának letöltése után, 1880-ban megnõsült. Neje Busznyák Sára. Fiai közül [Kovács] József, [Kovács] Mihály és [Kovács] Ferenc részt vettek a világháborúban. 37 hold saját földjén folytat önálló gazdálkodást. Földje teljes egészében szerzemény, melyet feleségével egyetemben kitartó szorgalmukkal szereztek. A család régi helybeli leszármazott.

Kovács László
fûszer- és vegyeskereskedõ, született 1908-ban Hajdúböszörményben. Tanuló- és segédéveit helyben töltötte s 1934 január 1-én önálló kereskedõ lett. A kereskedõ társadalom egyik agilis és képzett tagja, ki tudásával és szorgalmával a vásárló közönség bizalmát teljes egészében birja.

Kovács Mihály
gazdálkodó, született 1883-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatának letelte után, 1909-ben megnõsült és elvette Kovács Máriát. E házásságból négy gyermek származott. Felesége 1921-ben elhunyt. 1922-ben újból megnõsült és elvette Lázár Anna helybeli születésû hajadont. E házasságból két fia született. A világháborúban részt vett 1914-tõl végig és úgy az orosz, mint az olasz harctéren küzdött. Itt kétszer megsebesült. Mindkét család õsrégi helybeli familia.

[38]

Kovács Mihály
gazdálkodó, született 1870-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatának eleget tett. A világháborúban 1916 februártól az orosz, a román és az olasz harctereken küzdött. [Kovács] Antal fia 1917-tõl szintén katona volt és az olasz harctéren teljesített szolgálatot. A család régi helybeli família. Felesége néhai Széll Klára.

Kovács Péter
a KIE országos titkára, született 1901-ben Hajdúböszörményben. Iskoláit részben helyben, részben Németországban és Ausztriában végezte, utána szülei gazdaságában tevékenykedett. 1924-ben lép a KIE kötelékébe. Mint helyi vezetõ kezdi meg munkásságát. Kiváló munkájáért titkárrá nevezik ki. Neje Uzonyi Zsuzsánna. Midketten õsrégi helybeli cslád leszármazottjai.

Kövér Péter
gazdálkodó, 1865-ben Hajdúböszörményben született. Iskolái elvégzése után, 1886-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be a 39. gyalogezredhez. Utána 1899-ben megnõsült s nõúl vette Barak Sára hajdúböszörményi hajadont. Három gyermekük van. Két fia: [Kövér] Zsigmond és [Kövér] Antal részt vettek a világháborúban s [Kövér] Zsigmond fia 25%-os rokkant lett. Nõsülésétõl önálló gazdálkodást folytat elõször feles birtokon, ma pedig 64 hold saját földdel rendelkezik. Közéleti tevékenységet fejtett ki hosszú évtizedeken keresztül. A család mindkét részrõl õsrégi nemesi helybeli familia.

Dr. Kövér Sándor
orvos, született Hajdúböszörményben 1896-ban. Középiskoláit Hajdúböszörményben, az egyetemet Budapesten végezte. 1923-ban nyert oklevelet. Hat évig a budapesti Fehérkereszt kórházban mûködött. 1929-ben elvégezte a tisztiorvosi tanfolyamot. - Hajdúböszörményben rendelõt nyitott. 1935 óta városi ügyvezetõ orvos. 1915-ben vonult be a 39-es gyalogezredhez. Az olasz harctéren küzdött, hol 1917-ben fogságba esett. 1919-ben került haza és mint zászlós szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. Képviselõtestületi tag, a hadigondozó, testnevelési és szegényügyi bizottság tagja, iskolaszéki tag. Neje dr. Lukács Ilona.

Kutassy Kálmán
gyógyszerész, született Hajdúböszörményben 1889-ben. Középiskoláit Hajdúböszörményben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1913-ban nyert oklevelet. 1914-ben vonult be a 39-es gyalogezredhez. Késõbb Temesvárra a 21-es helyõrségi kórházba helyezték át. A szerb, orosz és olasz harctéren küzdött. 1918-1919-ig hadikórházban teljesített szolgálatot. 1919-ben mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: koronás arany érdemkereszt és vöröskereszt tiszti jelvény. 1935-ben nyitotta meg mai gyógyszertárát. Az egészségügyi bizottság, madárvédõ egyesület és a vadásztársaság tagja. Neje: Kiss Mária.

Laczák Antal
gazdálkodó, született 1897-ben Hajdúböszörményben. 1916-1918 novemberig vett részt a világháborúban, elõbb a 3. honvéd gyalogezred, majd a 301. kombinált ezred kötelékében. Az orosz, oláh, majd az olasz harctereken küzdött. A bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1921-ben megnõsült és önálló gazdálkodást kezdett mint bérlõ, míg ma 20 hold saját birtokkal rendelkezik. Neje Sutyák Mária, helybeli születésû. Fivére: [Laczák] Imre a világháborúban hõsi halált halt. Régi helybeli családból származnak, neje õsei balmazújvárosiak voltak.

[39]

Néhai Lázár Zsigmond
gazdálkodó, született 1878-ban Hajdúböszörményben. Katonai szolgálatát az 1. huszárezredben töltötte. 1909-ben önálló gazdálkodásba kezdett 14 hold haszonbérleten. Részt vett a világháborúban 1914-tõl 1918-ig s egyszer megsebesült. 1936 októberben hunyt el. - Özvegye Asztalos Juliánna helybeli születésû.

Lefkovics Mór
rövidáru kereskedõ, született 1883-ban Balmazújvároson. 1928-ban önállósította magát és hamarosan sikerült üzletét megkedveltetni a vásárló közönséggel. Neje Winkler Irén.

Ifj. dr. Magi Kálmán
földbirtokos, született Hajdúböszörményben 1900-ban. Középiskoláit Hajdúböszörményben, az egyetemet Budapesten és Pécsett végezte. Jelenleg édesapja 102 holdas birtokát vezeti. Régi hajdúböszörményi család leszármazottja.

Magyar Nemzeti Pártkör
1927-ben alapította dr. Csorba Antal. A kör tagjaiból alakult 1931-ben a hajdúböszörményi független kisgazdapárt. Elnök: dr.Csiha Endre, ügyvezetõ elnök: Kálmán Ferenc, alelnökök: L.Szabó Imre, Csiha János, Fekete Márton és Kovács Gyula, pénztáros: Csatáry József, háznagyok: Kiss Szabó János és S.Bodnár András, ellenõrök: Kapusi Imre és Szabó Imre.

Özv. Marczi Pálné
kéményseprõmester. Férje 1904-ben bekövetkezett halála után vette át a jogot. Üzletvezetõ: veje, Friedrich Béla. Három alkalmazottat foglalkoztat.

Máthé János
gazdálkodó, született 1863-ban Hajdúböszörményben. Jelenleg 36 hold saját birtokkal rendelkezik, melybõl 16 hold saját szerzemény. 24 évig egyházi presbiter, 12 évig városi képviselõtestületi tag volt. Felesége: Kerékgyártó Zsuzsánna. Veje: néhai Cs.Kiss Gábor a világháborúban hõsi halált halt.

Mezõ Imre
gazdálkodó, született 1860-ban Hajdúböszörményben. 1882-ben nõsült meg. Neje: Fábián Klára, helybeli születésû. Nõsülésétõl önálló gazdálkodását 5 hold földön kezdte, amit kitartó szorgalommal 18 holdra egészített ki. Öt gyermek atyja. Fia: [Mezõ] Imre a világháborúban hõsi halált halt. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Néhai Mezõ Sándor
gazdálkodó, született 1868-ban Hajdúböszörményben. 1895-ben nõül vette Zolnai Zsófia hajadont. Nõsülésétõl önálló gazdálkodást folytatott. Részt vett a világháborúban s az ott szerzett betegségébõl kifolyólag 1918-ban elhunyt. Két fia: [Mezõ] Sándor és [Mezõ] Imre szintén részt vettek a világháborúban. Utóbbi mint katona hunyt el. Családjára 20 hold földet hagyott, melyen gyermekei gazdálkodnak.

Id. Mezõ Sándor
gazdálkodó és cséplõgéptulajdonos, született 1854-ben Hajdúböszörményben. 1870-ben nõül vette Tóth Juliánna helybeli hajadont. Három gyermek atyja. 1870 óta önálló gazdálkodását folytat s jelenleg 50 hold földjén gazdálkodik. Fia: [Mezõ] Sándor részt vett a világháborúban 1914-1918-ig. Részt vett úgy a megye, mint a város közéletében. Az egyháznál presbiter 30 éven át. A család mindkét részrõl régi helybeli nemesi család.

"M. N. Sz. P." Hajdúböszörményi Fõcsoportja
1935-ben alapította Monori Gyula. Tagjai politikai, társadalmi és kulturális kérdésekkel foglalkoznak. - Országos vezér: gr.Festetich Domonkos, helyi vezérelnök: Somossy Péter, ügyvezetõelnök: Monori Gyula, titkár és jegyzõ: Kovács Mihály, pénztáros: Mezei Pál, háznagy: Sipos Imre, zászlóanya: dr.Dücsõ Jánosné.

Molnár Dániel
gazdálkodó, született 1902-ben Hajdúböszörményben. 1928-ban nõsült és elvette Pintye Rozália helybeli születésû hajadont. Nõsülésétõl önállóan gazdálkodig s ma 11 hold saját földje van. Testvére, valamint felesége édesatyja: néhai Pintye Péter részt vettek a világháborúban és utóbbi francia hadifogságba esett. Régi helybeli család leszármazottjai.

[40]

Molnár Gábor
gazdálkodó, született 1867-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatának letöltése után, 1889-ben megnõsült. Neje: Tardi Klára. E házasságból két gyermek származott. Felesége 1895-ben meghalt. Másodszor is megnõsült és elvette Tardi Zsuzsánnát. E házasságából 11 élõ gyermek származott. Fia: [Molnár] Gábor , valamint két veje: Orbán Imre és Fekete József részt vettek a világháborúban. A család mindkét részrõl õsrégi helybeli leszármazott. Önálló gazdálkodását jelenleg 58 hold saját földjén folytatja.

Molnár Gábor
városi alkalmazott, született 1911-ben Hajdúböszörményben. - 1932-ben került a város szolgálatába. Neje: Kovács Julia. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai.

M. Molnár Imre
gazdálkodó, született 1880-ban Hajdúböszörményben. Kora ifjúságában árvaságra jutott. 1903-ban megnõsült s önálló gazdálkodást kezdett, mint haszonbérlõ és ma 78 hold saját birtokán folytat vegyes gazdálkodást. A bírtok teljes egészében közös szerzemény. Neje: Hunyadi Zsuzsánna. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Sz. Molnár Imre
gazdálkodó, született Hajdúböszörményben. Régi böszörményi családból származik. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Háborús katonai szolgálatának eleget tett. Leszerelése után átvette gazdasága vezetését. A megye és a város közéletében jelentékeny szerepet tölt be. Hajdúvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, városi képviselõtestületi tag és közbirtokossági elnök.

Cs. Molnár János
gazdálkodó, született 1888-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata után, 1912-ben megnõsült. Nõül vette O.Varga Margit helybeli hajadont. Hét gyermek atyja. A világháborúba 1914-ben bevonult a 39. gyalogezredhez s 1914 decemberében orosz hadifogságba esett, ahonnan csak 1921 márciusában szabadult meg. Önálló gazdálkodást folytat 31 hold saját és 13 hold bérleten. Mindkét részrõl õsrégi helybeli nemes familiából származnak.

Néhai Molnár Pál
gazdálkodó, született 1872-ben Hajdúböszörményben. 1902-ben nõsült, utána önálló gazda lett 10 hold saját földjén. Szorgalmas munkával 18 holdra növelte birtokát, melyen özvegye gazdálkodik. Részt vett a világháborúban mint trén. 1916-ban hunyt el. Két gyermeket hagyott hátra. Özvegye: Bodnár Mária helybeli születésû. Régi böszörményi család leszármazottjai.

Molnár Sándor
gazdálkodó, született 1868-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letöltése után, 1896-ban megnõsült. Neje: Ignáth Mária. Hat gyermekük van. A világháborúban segédszolgálatos volt s 1918-ban vonult be. Önálló gazdálkodást nõsülésekor kezdett bérleten és feles földön. Kitartó szorgalommal 43 hold saját birtokot szerzett. Volt virilis s a gazdakör tagja. A család mindkét részrõl régi helybeli familia.

Monori Gyula
órás- és ékszerész mester, született Hajdúböszörménmyben 1876-ban. Iparát Debrecenben tanulta. 1902-ben lett elõször önálló Hajdúnánáson. Mai üzletét 1927-ben nyitotta meg. 1914-1918-ig küzdött a világháborúban, amikor is hétszer sebesült. Kitüntetései: II. oszt. ezüst, Károly csapatkereszt s e. e. századosi rangot kapott. Az ipartestület választmányi, az iparoskör számvizsgáló bizottsági tagja, a M. N. Sz. P. alapító tagja és ügyvezetõ elnöke. Neje: Horváth Zsófia. Két gyermekük van.

[41]

Nagy Imre
gazdálkodó, 1872-ben született Hajdúböszörményben. Három évi tényleges katonai szolgálatát a 16. huszárezrednél töltötte ki. 1897-ben önálló gazdálkodásba kezdett 17 hold saját földjén., melyet kitartó, szorgalmas munkával 40 holdra növelte. Részt vett a világháborúban három évig a 39. honvéd tarackos tüzérezredben. Az orosz, oláh és olasz harctereken küzdött, egyszer sebesült. Régi helybeli családból származik. Édesatyja: néhai Nagy Sándor a 48/49-es szabadságharcban részt vett.

Nagy Imre
gazdálkodó, 1851-ben született Hajdúböszörményben. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. Neje: Bonos Sára. Fia [Nagy] Antal részt vett a világháborúban mint õrvezetõ. Régi hajdúcsalád sarja.

Nagy Imre
gazdálkodó, 1867-ben született Hajdúböszörményben. 1890-ben nõsült. Önálló gazdálkodást folytat 10 hold saját földjén. Neje: Biró Mária helybeli születésû. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Pálosi Nagy Imre
gazdálkodó, született 1882-ben Hajdúböszörményben. Édesapja földbirtokos és malomtulajdonos volt. 1923-ban átvette a malom vezetését és azt 1933-ig vezette. 1935 óta önállóan gazdálkodik, jelenleg 48 hold birtokán. Postatiszt volt Nagyváradon. Neje: Kovács Eszter.

P. Nagy Imre
gazdálkodó, született 1886-ban Hajdúböszörményben. - 1912-ben nõsült és önálló gazda lett. Neje: Bácsi Sára helybeli születésû. Részt vett a világháborúban és 1914-tõl az orosz, majd az olasz harctereken küzdött. Itt hadifogságba esett, ahol 4 esztendõt töltött. Egy fivére, valamint nejének egy testvére: P.Nagy György és Bácsi István a világháborúban hõsi halált halt. Önálló gazdálkodását 36 hold saját birtokán folytatja. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Id. Nagy János
gazdálkodó, született 1882-ben Debrecenben. Részt vett a világháborúban 1914-1918 augusztusig a 3. honvéd gyalogezred kötelékében. - Az olasz harctéren megsebesült és 20 százalékos rokkant lett. Nejének fivére: néhai Kovács Mihály a világháborúban hõsi halált halt. Sokoldalú közéleti tevékenységet fejt ki. Felesége: Kovács Juliánna. Úgy õ, mint neje õsrégi debreceni családnak leszármazottjai.

Néhai B. Nagy Sándor
gazdálkodó, született 1869-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálatának eleget tett. Önálló gazdálkodást 1900-tól folytat. Akkor 5 holdon kezdte s özvegyére már 35 holdat hagyott. Elhunyt 1928-ban. Özvegye: Fazekas Róza.

Neumann Soma és Tibor
sörnagykereskedõ és szíkvízgyáros. A cég az 1900-as évek elején alapíttatott, azóta fokozatosan fejlõdve érte el mai formáját. 1936-ban bõvült ki a szíkvízgyárral, mely a legmodernebb felszereléssel lett berendezve.

Oláh Bálint
gazdálkodó, Hajdúböszörményben 1891-ben született. Iskoláit is itt végezte. 1913-ban bevonult a 3. gyalogezredhez. 1914-ben az orosz harctérre került, ahol megsebesült és mint 75 százalékos rokkant 1916-ban leszerelt. Kitüntetései: bronz, Károly csapatkereszt, vitézségi érem. Neje: Uzonyi Eszter. Gyermekei: [Oláh] István, [Oláh] Bálint, [Oláh] Éva. A ref. egyház presbitere, közbirtokossági tanácstag, mezõgazdasági egy. vál. tagja.

Oláh Barna
gazdálkodó és bércséplõ, született 1899-ben Hajdúböszörményben. A géplakatos pályára képezte ki magát és 1924-tõl 1932-ig mint géplakatos mester mûködött. 1916-ban a lokomobil- és gõzgépkezelõi vizsgát sikeresen letette Debrecenben. 1917-ben bércséplõ igazolványt nyert. 1930-tól önállóan gazdálkodik 28 hold saját birtokán. 1925-ben nõül vette Cs.Varga Margit helybeli születésû hajadont. 1917-tõl részt vett a világháborúban. 1918-ban olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919 novemberében szabadult meg. Õsrégi helybeli nemesi család leszármazottja.

[42]

Oláh Ferenc
hentes- és mészáros mester, született 1900-ban Hajdúböszörményben. 1927-ben önállósította magát. Az iparos társadalom egyik igen agilis tagja, akinek üzlete egyike a legkeresettebbeknek. Neje: Rab Margit Róza.

Oláh István
gazdálkodó, született 1884-ben Hajdúböszörményben. 1909-ben nõsült s önálló gazdálkodást kezdett mint felesbérlõ. Jelenleg 65 hold sját gazdasága van, melybõl 58 holdat örökölt. Neje: B.Kiss Zsuzsánna helybeli születésû. Részt vett a világháborúban s 1915. év végén olasz hadifogságba esett, ahonnan 53 hónapi szenvedés után szabadult ki. Közéleti tevékenységet fejt ki. Nejének fivére: B.Kiss János a világháborúban hõsi halált halt. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai.

Oláh Márton
gazdálkodó, született 1872-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálatának eleget tett. A világháborúban 1915-1917-ig határszéli szolgálatot teljesített. Régi helybeli család leszármazottja.

Özv. Orstein Jakabné
az elsõ Hajdúböszörményi Szíkvízgyár tulajdonosnõje. A vállalat 1904-ben néhai Orstein Jakab által alapíttatott, melyet jelenlegi tulajdonosa férjének 1928-ban bekövetkezett elhalálozása után vett át. Néhai Orstein Jakab a világháborúban a 39. k. gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot s a déli hadszintéren 100 %-os rokkant lett. A gyár évi terméke kb. 30.000 üveg szódavíz. Az üzem vezetésében fia: [Orstein] Mór segédkezik.

Papp László
gyógyszerész, született Békésszentandráson 1887-ben. Középiskoláit Kecskeméten, az egyetemet Budapesten végezte. 1906-ban nyert oklevelet. 1928 óta tulajdonosa a hajdúböszörményi "Szent-Háromság" gyógyszertárnak. A világháborúban a 28-as gyalogezred kötelékében 1916-1918-ig mint gyógyszerész teljesített szolgálatot. Róm. kat. egyháztanácstag. - Neje: néhai Schramm Irén. Egy gyermeke van: [Papp] Endre, gyógyszerész.

Dr. Papp Sándor
állatorvos, született 1898-ban. Középiskoláit Szentesen, az állatorvosi fõiskolát Budapesten végezte. Oklevelet 1920-ban, doktori címet 1929-ben nyert. 1927-ig a debreceni állami méntelepnél mint fõhadnagy - állatorvos - szolgált, mikor is Hajdúböszörményben megválasztották ügyvezetõ városi állatorvosnak. A ref. egyház presbitere és a közegészségügyi bizottság tagja. Neje: Tóth Margit.

Néhai Pápay Imre
ügyvéd, született 1856-ban Hajdúböszörményben. Iskoláit Debrecenben végezte. Három évig helyettes jogtanár volt, 1882-ben ügyvédi irodát nyitott Debrecenben, melyet 1889-ig vezetett. 1885-ben megnõsült. Özvegye: Lengyel Ida, néhai Lengyel Imre debreceni törvényszéki bíró, kir. tanácsos leánya. Két gyermeket hagyott hátra. A Pápay-család õsrégi szatmármegyei, a Lengyel-család pedig õsrégi hajdúsági nemesi familia.

Perzséti Ökörlegelõ Birtokosság Társulata
1880 körül alakult. 495 hold legelõvel rendelkezik. Elnök: dr. U.Szabó Imre, alelnök: id.Szálkay András, jegyzõ: Fülep Sándor, pénztáros: Ignáth Antal.

Pintér István
gazdálkodó, 1860-ban Hajdúböszörményben született. 1884-ben nõsült, utána önálló gazda lett s 71 hold földjén vegyes gazdélkodást folytat. Ma 80 hold birtok tulajdonosa. Neje: Török Mária. Városi képviselõtestületi tag volt sok éven át virilis alapon. Mindkét részrõl õsrégi hajdúböszörményi családból származnak.

[43]

Póka Gábor
gazdálkodó, született 1868-ban Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata után, 1908-ban megnõsült. Neje: Cs.Varga Juliánna helybeli születésû. Két gyermek atyja. Egyik fia: [Póka] Gábor, ki jogot hallgatott, sokszoros és neves atléta-bajnok s helyi sportoktató. Önálló gazdálkodását 30 hold saját birtokán folytatja. Sógora: Cs.Varga Imre a világháborúban hõsi halált halt. Többoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki. Mindkét részrõl õsrégi helybeli nemesi család leszármazottjai.

Néhai Rab Gábor
gazdálkodó, született 1873-ban Hajdúböszörményben. 1906-ban nõsült másodízben. Hét élõ gyermeket hagyott hátra. Özvegye: F.Nagy Sára helybeli születésû. Részt vett a világháborúban. 1931-ben hunyt el. Két fivére: [Rab] Sándor és [Rab] Márton a világháborúban hõsi halált halt. Régi helybeli család leszármazottjai.

Rab János
gazdálkodó, 1882-ben született Hajdúböszörményben. 1911-ben nõsült s ettõl kezdve önálló gazdálkodást folytat. Neje: O.Szabó Juliánna helybeli születésû. A világháborúba 1918-ban vonult be mint népfelkelõ a 39. gyalogezredhez. Jelenleg 60 hold birtoka van, melybõl 40 hold saját szerzemény. Három bátyja: [Rab] Márton 1917-ben a szerb harctéren hõsi halált halt, [Rab] Sándor és [Rab] Gábor a harctéren szerzett betegségébõl kifolyólag halt meg. Két vitéz sógora: Boross Imre és Török Antal a világháborúban hõsi halált halt. A család mindkét részrõl régi helybeli familiából származik.

Rab Péter
gazdálkodó, 1871-ben született Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatát a 16. huszárezrednél töltötte. Utána, 1897-ben megnõsült. Neje néhai Cs.Kovács Mária helybeli szülõk leánya volt, aki 1936-ban halt meg. Hét gyermek atyja. - A világháborúban 1916-tól részt vett a 39. gyalogezred kötelékében. Az orosz és az olasz harctereken küzdött. 1918 novemberében szerelt le. Önálló gazdálkodását 27 hold saját földjén folytatja, ebbõl 8 hold szerzemény. Közéleti tevékenységet fejt ki. Testvére: [Rab] Márton a világháborúban hõsi halált halt. Sógora: Boross Imre a háborúban szerzett betegségébõl kifolyólag halt meg. A család õsrégi helybeli familia.

Radácsy Ferenc
földbirtokos, született 1862-ben Balmazújvárosban. 1893-ban nõsült. Utána önálló gazda lett s ma 150 hold birtok tulajdonosa. Neje: Némethy Juliánna. Hosszú éveken át volt városi virilis képviselõ. A róm. kat. egyháznak 40 éven keresztül fõgondnoka, a gazdakör alelnöke, vármegyei törvényhatósági bizottság tag. Régi balmazújvárosi család leszármazottja.

Rákóczi Hegyközség
1897-ben alakult az akkori alispán kezdeményezésére. 40 hold szõlõbirtoka és 60 tagja van. Elnök: U.Szabó Imre, pénztáros: Szabó Lajos, jegyzõ: Váncsa Dezsõ.

Vitéz Rákóczi István
ny. tiszthelyettes, született 1885-ben Törökszentmiklóson. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a 2-es huszárezredhez. A világháborúban az orosz, román és olasz harctereken küzdött. Az ellenség elõtt tanusított vitéz magatartásáért az I. oszt., a II. oszt. ezüst, a bronz vitézségi érmeket, a Károly csapatkeresztet, sebesülési érmet, az 1912/13. emlékérmet, a háborús emlékérmet és a 60 é. ju. emlékérmet kapta meg. - Egyszer sebesült az orosz harctéren gránátszilánktól. 1926-ban ment nyugállományba mint tiszthelyettes. 1925-ben lett vitézzé avatva. 1929-ben telepedett meg Hajdúböszörményben, amikor megalapította faiskoláját, rózsakertészetét és méhészetét. Kizárólag gyümölcsfákat nevel. 1931-ben építteti fel a vasút mellett modern házát. Kizárólag helybeli vevõköre van. Neje: Oláh Róza helybeli családból származik. Leánya: [Rákóczi] Irén, aki férjezett vitéz Ráczi Gyõzõ üzemi segédtiszttel.

[44]

Reich István
fûszer-, vas- és bõrkereskedõ, született 1909-ben Hajdúböszörményben. Középiskoláit helyben, egyetemi tanulmányait Lipcsében és Zürichben végezte. Az üzletet atyja 1910-ben alapította, mely fokozatos fejlõdéssel érte el mai fokát. 1932-ben vette át atyjától.

Özv. Reiszmann Mózesné Kft
rõfös- és rövidáru kereskedés. Cégtulajdonos: Reiszmann Heinrich és [Reiszmann] Berta. A cég alapját Reiszmann Mózes 1921-ben vetette meg, aki 1929-ben elhalt. A cég vezetését Reiszmann Henrich intézi.

Reiszmann és Neufeld
cég rövid- és divatáru kereskedés. 1935-ben alapíttatott cégtársas alapon, a vásárló közönség nagy és teljes megelégedésére.

Róna János
fûszer- és vegyeskereskedõ, született 1898-ban Nagyrábén. 1932-ben önállósította mgát helyben, mely elõtt a bankszakmában mûködött. Háborús szolgálatát a 4. honvéd gyalogezrednél teljesítette és az olasz harctéren megsebesült. Izr. hitközségi képviselõtestületi tag.

Rottmann Albert "Versenyáruház" Kft
A céget 1890-ben alapította az atyja s 1936-ban lett kft. A háborúban a 65. kgy. kötelékében vett részt.

"Salon" szíkvízgyár
Szabó Kálmán 1930-ban alapította. Évi forgalma kb. 50.000 üveg. Szolid alapokra fektetett üzleti elvek, a pontos kiszolgálás emelték arra a szintre a gyárat, melyen ma áll. Szabó kálmán 1893-ban született Hajdúböszörményben. A háborút az 5. vártüzérezredben a déli hadszíntéren küzdötte végig.

Sárossy Antal
földbirtokos, született 1886-ban Hajdúböszörményben. - Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. 1906 óta gazdálkodik önállóan 60 holdon, melyet részben örökölt, részben saját szorgalmával szerzett. A "Hangya" Szövetkezet választmányi tagja. Hosszú idõn keresztül virilis képviselõtestületi tag és a mezõgazdasági szövetség elnöke volt. Régi böszörményi család leszármazottja. Neje: Kiss Róza. Három gyermekük van.

Sárossy Imre
gazdálkodó, született 1899-ben Hajdúböszörményben. 1917 januártól végig az orosz harctéren küzdött a 28. vadászzászlóalj kötelékében. Egyszer sebesült. 1921-ben nõsült s önálló gazda lett haszonbérleten, ma 13 hold saját földje van. Neje: Sz.Molnár Róza hajdúböszörményi születésû. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Schwéd Ignác
baromfikereskedõ, született 1872-ben Hajdúböszörményben Atyja cipõkereskedõ volt kb. 40 évig. 1899-ben fûszerkereskedést nyitott. 1903-tól folytat baromfikereskedést. Néhai Schwéd Sámuel 1915-ben a Doberdón hõsi halált halt.

Siteri Gábor
gazdálkodó, született 1880-ban Hajdúböszörményben. 1904-ben nõsült s önálló gazda lett. 1907-ben a város szolgálatába lépett mint díjnok. 1910-tõl 1925-ig városgazda, közben helyettes pénztáros is volt. Részt vett a világháborúban 1914-1918-ig. Az orosz és olasz harctereken küzdött és mint õrmester szerelt le. Neje: Papp Róza helybeli születésû. Mindketten régi böszörményi családból származnak. ld még

Siteri Sándor
okl. gépészmérnök, mûszaki vállalat tulajdonosa. 1899-ben született Hajdúböszörményben. A Kir. József mûegyetemen 1924-ben szerezte meg oklevelét. 1928-ban Budapesten alapította vállalatát, melyet 1929-ben Hajdúböszörménybe helyezett át. Hajdú, Bihar, Szabolcs, Szatmár, Zemplén és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyékben végzett földmérési és mûszaki szerelési munkálatokat. Részt vesz a város minden kulturális megmozdulásában.

[45]

Néhai Somossy Imre
földbirtokos, született 1879-ben Hajdúböszörményben. Ifjú éveit édesatyja: néhai Somossy Péter gazdaságában töltötte. - 1911-ben megnõsült. 1904-ben lett önálló gazda, 33 hold földbirtokot hagyott özvegyére. Mindkét részrõl õsrégi helybeli nemesi család leszármazottjai. Az özvegy testvére: néhai Kiss István a világháborúben hõsi halált halt. Edesatyja: néhai Kiss István a helybeli gimnázium részére alapítványt létesített hõsi halott fia emlékére, melybõl szegénysorsú tehetséges diákokat taníttat az intézet. A "Hangya" alapító tagja, valamint virilis képviselõ volt.

Sóvágó Elek
gazdálkodó, született 1902-ben Hajdúböszörményben. Fiatal korában a cipész mesterséget tanulta ki s mint segéd 3 évet dolgozott Debrecenbe. Azután mesterségét abbahagyta és 20 hold földjén önálló gazdálkodást kezdett. 1931-ben nõsült s elvette Sz.Molnár Rózát, aki helybeli szülõktõl származik. Bátyja: [Sóvágó] Imre a 16. huszárezred kötelékében végigharcolta a világháborút és mint tizedes szerelt le 1918-ban. A család mindkét részrõl régi helybeli familia.

Néhai vitéz dr. Sóvágó Endre
volt fõorvos. 1888-ban Hajdúböszörményben született. Helyben érettségizett, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzi meg orvosi diplomáját. Kabán községi orvos, itt éri a világháború. Bevonul a miskolci 15. tüzérezredhez s az orosz harctérre kerül. Rettenthetetlen bátorsága korán megszerzi számára a kitüntetések sorozatát: kétszer a Signum Laudis-t a kardokkal, a hadiékítményes Ferencz József rendet a kardokkal a vitézségi érem szalgján stb, stb. Sajnos, a jó,a bátor katonának nem engedi meg a sors, hogy példaadóvitézségét a Hazának kamatoztassa. 1917 július 10-i harcban halált megvetõ bátorsággal verekszik éséletét adja a Hazának. Hõsi élettel csak hõsi halált halhatott! Özvegye: Paksy Izabella 1918 novemberében holttestét haza hopzatta s õrzi méltó kegyelettel emlékét. Az ellenség elõtt tanusított hõsi magatartásáért a Kormányzó Úr Õfõméltósága 1928 június hóban vitézzé nyilvánítja. Özvegyének atyja a város polgármestere volt. Közéleti mûködéséért kir. tanácsossá nevezte ki a király. Anyai nagyatyja: Varga Antal 1867-ben a kiegyezés idején országgyûlési képviselõ volt. Egy gyermeke van: [Sóvágó] Izabella.

Sóvágó Gábor
gazdálkodó, született 1874-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata után önálló gazdálkodást kezdett 6 holdon. Neje: Tóth Klára helybeli születésû. Egy nevelt gyermeke van. Részt vett a világháborúban. 1914-tõl a déli és délnyugati harctereken küzdött. Többoldalú közéleti tevékenységet fejt ki. Jelenleg 15 holdon gazdálkodik.

Id. Sóvágó Imre
gazdálkodó, született 1869-ben Hajdúböszörményben. Két évi tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. 1897-ben nõsült ésönálló gazdálkodását 35 hold földjén kezdte, míg ma részben öröklés, részben saját szorgalma által 115 holdon gazdálkodik. Neje: Tardi Mária, helybeli születésû. Hat gyermek atyja. Sokoldalú köz- és egyházi tevékenységet fejt ki. Nejének fivére: néhai Tardi Sándor volt tanító a világháborúban hõsi halált halt. Mindkettem réi helybeli család leszármazottjai.

Néhai Sóvágó István
gazdálkodó, született Hajdúböszörményben 1879-ben, elhunyt 1937-ben. Életében 47 holdon gazdálkodott. A világháború alatt a 3-as honv. gyalogezred kötelékében a szerb fronton küzdött, hol sebesülten fogságba esett. 1920-ban jött haza. Életében a ref. egyház presbitere és választott képviselõtestületi tag volt. Özvegye: Oláh Zsófia.

Néhai Sóvágó Márton
gazdálkodó, született 1867-ben Hajdúböszörményben. 3 évi tényleges katonai szolgálatát Dalmáciában töltötte. 1895-ben megnõsült és önálló gazda lett. Gazdálkodását bérelt földön kezdte meg. Szorgalmas munkája gyümölcseként 40 holdas birtokot hagyott özvegyére: H.Varga Máriára. A Gazdakörnek egyik alapító tagja volt. Régi helyi család leszármazottjai.

[46]

Sõrés Imre
gazdálkodó, és sertéskereskedõ, született 1874-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatának leget tett. A világháborúban 1914-tõl 1918. III. hóig részt vett és mint 3-as népf. a szerb, orosz és olasz harctereken küzdött. a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Mint törzsõrmester szerelt le. 31 hold saját földbirtokkal rendelkezik. Kiválóan kezelt és felszerelt sertéshizlaldája van, mely úgy a közeli, mint a távolabbi vidék nagyvágóit és henteseit látja el áruval. Õsrégi család leszármazottja. Õsei tevékeny részt vettek a város közéletében.

Néhai Sõrés János
gazdálkodó, született 1871-ben Hajdúböszörményben. 1895-ben nõsült és önállógazdálkodást kezdett haszonbérletben, szorgalmas munkája eredményeként 16 hold földet hagyott özvegyére. 1926-ban hat meg. Özvegye: Bíró Zsuzsánna.

Spiberger Béla
bõrkereskedõ, született Egyeken 1893-ban. Régi kereskedõ család leszármazottja. Szakmáját édesapja mellett tanulta. 1918-ban átvette Olasz Vilmos üzletét. Hajdúböszörmény egyik legnagyobb üzlete. Egyházközségi és szentegyleti tag. Neje: Stern Olga.

Szabó Erzsébet
fogtechnikus. Iskolái elvégzése után szaktudását Debrecenben és Budapesten fejlesztette. 1932-ben lett önáló. Kiváló szakképzettségét bizonyítja, hogy dicsérõ oklevéllel lett kitüntetve.

Vitéz O. Szabó Gábor
gazdálkodó, született 1897-ben Hajdúböszörményben. 1915-ben bevonult a 39. gyalogezredhez és az olasz harctérre vonult, ahol többször sebesült. Hõsi magatartásáért az arany, kisezüst, a bronz vitézségi éremmel és a Károly csapatkereszttel lett kitüntetve. AKormányzó Úr Õfõméltósága vitézzé avatta. 1921-ben nõsült meg. 22 hold saját birtokán vegyes gazdálkodást folytat. Neje: Balogh Eszter helyi születésû. Öt gyermek atyja. - Mindketten õsrégi helyi család leszármazottjai.

U. Szabó Gábor
gazdálkodó, született Hajdúböszörményben. 1902-ben bevonult a 39. gyalogezredhez kiképzésre. Utána leszerelt és 1903-ban nõül vette G.Szabó Juliánna helyi szülõk gyermekét. Öt gyermek atyja. A világháborúban 1914-tõl 1917-ig vett részt a 39. gyalogezred kötelékében. Önálló gazdálkodását 1900-tól folytatja s jelenleg 65 hold saját és 10 hold bérelt birtokon gazdálkodik. Fenti saját birtokból 50 holdat saját szorgalmával és kitartó munkákodásával szerzett nejével együtt. Két sógora, néhai G.Szabó Antal és néhai G.Szabó Mihály a világháborúban hõsi halált halt. A család minkét részrõl õsrégi helyi famiiliából származik.

G. Szabó Imre
földbirtokos, született 1880-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata kitültése után 1906-ban megnõsült. Neje: Komáromi Mária. A világháborúba 1914-tõl részt vett a szerb és román, késõbb az orosz harctéren. Utóbbi helyen hadifogságba esett, honnan 1918-ban szökés útján tért vissza. Önálló gazdálkodását nõsülésekor kezdte 4 holdon, jelenleg 100 hold földbirtoka van, melybõl 82 hold saját szerzemény. Mindkét részrõl õsrégi helyi nemesi családból származnak. Három gyermek atyja.

K. Szabó Imre
darálómalom és cséplõgéptulajdonos, született 1891-ben Hajdúböszörményben. 1812-ben bevonult a 39. gyalogezredhez tényleges katonai szolgálatra Bécsbe. A világháborut a szerb, orosz és olasz harctereken küzdötte át. 1918. XI. hóban szerelt le. Ezután önálló gazdálkodásba kezdett. 1920-ban olajmalmot rendezett be, melyet késõbb daráló- és kásahántolóval bõvített ki. 6 cséplõgarniturával rendelkezik, melyet mind üzemben tart. Nagy közéleti tevékenységet fejt ki.

[47]

L. Szabó Imre
gazdálkodó, született 1893-ban Hajdúböszörményben. 1914-1918-ig a 16. huszárezredben végig harcolta a világháborút. Az orosz harctéren kétszer sebesült. Bronz vitézségi érem 2-szer, Károly csapatkereszt és háb. eml. é. tulajdonosa. 1918-ban nõsült. 58 hold saját földjén vegyes gazdálkodást folytat. Neje: Kathy Mária helyi születésû. Három gyermek atyja. A közéletbõl tevékenyen kiveszi részét s számos egyesület vezetõségi taÉdesatyja: L. Szabó Márton a város adóügyi tanácsnoka volt. Régi helyi családból származik. ld még

Néhai Sz. Szabó István
gazdálkodó, született 1877-ben Hajdúböszörményben. 1899-ben megnõsült és elvette Uzonyi Sára helybeli hajadont. Ettõl kezdve önálló gazdálkodást folytatott egészen 1914-ben bekövetkezett haláláig. Ma a család 41 hold birtokkal rendelkezik.

Néhai Szabó Márton
gazdálkodó, született 1861-ben Hajdúböszörményben. - 1889-ben nõsült meg. Ettõl kezdve önálló gazda lett. 35 hold saját földjén vegyes gazdálkodást folytatott. 1933-ban 44 év házasság után elhunyt. Özvegye: K.Varga Zsuzsánna helybeli születésû. Nevelt fia: K.Varga Sándor részt vett a világháborúba, olasz hadifogságba esett. 1927-ben elhunyt. Mindkét részrõl régi családból származnak.

Néhai Szabó Márton
gazdálkodó, született 1876-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatot 3 évig a 16. huszárezredben telejsített. 1902-ben nõsült, utána önálló gazdálkodást folytatott, elõbb 4 hold saját, majd neje öröklése után 24 hold földjükön. Özvegye: Molnár Klára. Négy gyermeket hagyott hátra. A világháborúban orosz hadifogságba esett, hol 26 hónapig szenvedett. 1937. IV. hó 5-én halt el. Régi helybeli család leszármazottja volt.

Id. Szabó Mihály
gazdálkodó, született 1868-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezredben töltötte. 1892-ben nõsült, aztán önálló gazdálkodásba fogott, akkor kb. 25 hold földjén. Birtokát kitartó szorgalommal 40 holdra emelte. Elsõ házasságából 3 fiú gyermeke van, kik mindhárman részt vettek a világháborúban. Elsõneje elhunyta után másodszor megnõsült s elvette Varga Juliánnát, ref. egyházi presbiter volt 12 éven át. Régi helyi család leszármazottjai.

Ifj. O. Szabó Mihály
gazdálkodó, született 1883-ban Hajdúböszörményben. - 1908-ban megnõsült. Neje: Nagy Zsuzsánna helybeli születésû. 1916-ban lett önálló s ma 42 hold földjén gazdálkodik. Négy gyermek atyja. A világháborúban 1914-tõl 1915 X. hóig vett részt. Az orosz harctéren megsebesült. Jelenleg 50 százalékos rokkant.

O. Szabó Péter
ny. adóvégrehajtófõnök, született Hajdúböszörményben 1887-ben. Középiskoláit Hajdúböszörményben végezte. 1909-ben lépett városi szolgálatba. 1919-ben nevezték ki adóvégrahajtófõnökké. 1931-ben vonult nyugalomba. 1914-1918-igrészt vett a világháborúban a 3-as honv. gyalogezredben, az orosz, olasz és albán harctéren küzdött. Jelenleg 43 holdon gazdálodik. A csordalegeltetõ birtokosság és a Rhoda szõlõbirtokosság pénztárnoka. Neje: Földessy Róza. Három gyermekük van.

Szabó Sándor
gazdálkodó, született 1869-ben Hajdúböszörményben. Önállógazdálkodást folytat 25 hold saját földjén, ebbõl 8 hold saját szerzemény. Unokaöccse néhai Szabó Imre a világháborúban hõsi halált halt a Kárpátokban. A Szabó család õsrégi helyinemesi család. Felesége: Dóka Mária.

Szathmáry András
tûzifa és mészkereskedõ, született 1860-ban Hajdúböszörményben. Mint lakatosmester 42 évig mûködött s mûködéséért díszoklevéllel lett kitüntetve, közben mai szakmájában is önállósította magát s e téren is 40 éves multra tekinthet vissza. Egyik legképzettebb tagja a város iparos társadalmának. Katonai szolgálatát a II. hadmérnök ezredben szolgálta le mint puskamûves.

[48]

Székely Sándor
sertéskereskedõ, született 1889-ben Hajdúböszörményben. - 1912-ben önállósította magát. 1914 július havában bevonult a 2. honv. huszárezredhez és annak kötelékében 1918. XI. hóig szolgált. Üzleti kapcsolata fõkép Budapesttel van kiépítve.

Dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Imre
gazdálkodó született Hajdúböszörményben 1895-ben. 1911-tõl önállóan gazdálkodik. Jelenleg 41 hold birtokán vegyes gazdálkodást folytat. 1914-ben bevonult a világháborúba, de mint önálló gazdát felmentették. A Hangya szöv., szeszfõzde és magyar áruforgalmi rt. fõrészvényese. Õsrégi nemesi család sarja. A család nemessége 1600-ig vezethetõ vissza. Neje: Molnár Margit.

Dukai és szentgyörgyvölgyi Dr. Széll Gábor
ügyvéd, született Hajdúböszörményben 1877-ben. Középiskoláit Hajdúböszörményben és Késmárkon, az egyetemet Budapesten végezte. 1905-ben nyert ügyvédi diplomát és azóta folytat gyakorlatot is. 1908-1914-ig a Városi Takarékpénztár ügyésze volt. A világháború alatt a 3-as honv. gyalogezred kötelékében a szerb, olasz és orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. A Krasznojarszki fogolytáborban volt hosszabb ideig, majd 1922-ben került haza és fõhadnagyi ranggal szerelt le. Kitüntetései: Signum Laudis a kardokkal, II. oszt. katonai érdemkereszt és Károly csapatkereszt, 1924 óta a Városi Takarékpénztár Igazgatója. Virilis képviselõtestületi tag, a ref. egyház fõgondnoka és iskolaszéki elnök. Neje: Nagy Amália. Két gyermekük van.

Néhai Széll Sándor
gazdálkodó született 1874-ben Hajdúböszörményben. Kora ifjúságában árvaságra jutott. Tényleges katonai szolgálata után 1898-ban megnõsült. Takarékos, szorgalmas életmóddal és munkával 48 hold földet gyüjtött s hagyott özvegyére. 1934-ben hunyt el, 36 évi házasság után. Özvegye: K. Nagy Mária. Régi helyi család leszármazottjai.

Néhai dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Sándor
gazdálkodó született Hajdúböszörményben 1888-ban, elhunyt 1931. Középiskoláit Hajdúböszörményben végezte, kereskedelmi vizsgát Debrecenben tett. A Városi Takarék pénztárnoka volt. 1914-1920-ig harcolt a háborúban a cattarói tüzérezredben. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. Leszerelése után haláláig gazdálkodását vezette. Özvegye: Nagy Sára. Három élõ gyermeke van. A család tulajdonában van néhai Baltazár Dezsõ ref. püspök szülõháza.

Szilágyi Imre
gazdálkodó, született 1899-ben Hajdúböszörményben. 1917. év áprilisában bevonult a 16. huszárezredhez s az orosz harctéren vett részt a világháborúban egészen 1918 végéig. 1922-ben a nemzeti hadseregben szolgált, majd leszerelése után önálló gazdálkodást kezdett 22 hold saját földjén. Ebbõl 11 hold saját szerzemény. 1928-ban nõsült meg. Elvette Hegedûs Anna helybeli hajadont. Állattenyésztéssel is foglalkozik, különösen ló és sertés tenyésztéssel kelt méltán nagy elismerést. A család mindkét részrõl õsrégi helyi familiából származik.

Takács Imre
földbirtokos, született 1892-ben Hajdúböszörményben. 1913-ban vonult be a a 16. huszárezredhez. A háborut részben a 39. és 2. k. gyalogezred kötelékében harcolta végig. Ravaruskánál megsebesült. A Károly csapakereszt tulajdonosa. A háború után édesatyja mellett gazdálkodott, majd annak 1921-ben bekövetkezett halála után önálló gazdálkodást folytat. Bekapcsolódott a várospolitikai életbe. Városi képviselõtestületi tag virilis alapon. A józan, megfontoltság híve. A városnál úgy a pénzügyi, mint a jogügyi bizottságnak 10 esztendõ óta tagja. Neje: Mezõ Eszter. Három gyermek atyja. Edesatyja építõmester volt, ki igen sok középületnek volt az építõje.

[49]

"Talmud Tora Egylet"
Elnök: Guttmann Jenõ. Gondnok: Horovitz Ernõ és Rubin Ábrahám.

Tardi Gábor
gazdálkodó született 1883-ban Hajdúböszörményben. 1912-ben nõsült meg és akkor önálló gazdálkodást kezdett. Ma 30 hold saját birtokkal rendelkezik. Neje: Szepesi Juliánna. 1914-tõl végig részt vett a világháborúban. Az olasz harctéren küzdött és 25 százalékos rokkant lett. Nejének két testvére néhai Szepesi Imre és [Szepesi] Antal a világháborúban hõsi halált halt. Mindketten régi helyi családból származnak.

Tasnádi Sándor
gazdálkodó született 1878-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte 1 és fél évig. 1902-ben megnõsült. Önálló gazdálkodásba kezdett 4 hold saját és bérleten. Ma 18 hold föld tulajdonosa. Neje: Tóth Margit. A világháborúban 1914-1918-ig részt vett. A szerb és orosz harctereken küzdött, egyszer sebesült. A ref. egyház presbitere, a mezõgazdasági egyesület tagja. Régi helyi családból származik.

Néhai Tatár Mihály
gazdálkodó született 1887-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata letelte után 1904-ben nõsült meg, amikor is elvette D.Nagy Klára helybeli hajadont. Ettõl kezdve önálló gazdálkodást folytatott. Három gyermeket hagyott hátra. A világháborúban 1914-1918-ig teljesített katonai szolgálatot. Egyszer sebesült. 1934. III. hó 27-én hunyt el. A család 18 hold saját földbirtokán folytat vegyes gazdálkodást.

Tóth Béla
vegyeskereskedõ, született 1896-ban Hajdúböszörményben. 1915-ben vonult be a 30. h. gyalogezredhez s annak kötelékében az orosz harctérre vonult, hol több harcban vett részt, majd hadifogságba esett. Itt 22 hónapot töltött s szökés útján tért haza. 1931-ben önállósította magát.

Cs. Tóth Gábor
gazdálkodó született 1866-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letölte után megnõsült, elvette Takács Zsuzsánna helyi születésû hajadont. Hat gyermek atyja. Fiai: [Cs.Tóth] Gábor, [Cs.Tóth] János, [Cs.Tóth] Sándor részt vettek a világháborúban, utóbbi fia súlyosan megsebesült, míg [Cs.Tóth] János fia 1915-ben a Kárpátokban hõsi halált halt. 1897óta önállógazdálkodást folytat 30 hold saját földjén. A család minkét részrõl õsrégi helyi leszármazott.

F. Tóth Gyula
gazdálkodó született 1898-ban Hajdúböszörményben. 1916-tól 1918-ig a világháborúban a 7. trénerezredben szolgált. Hadifogságba esett az olasz harctéren. 1935-ben nõsült s önállógazda lett. Neje: Bíró Zsuzsánna helybeli születésû. - Egy gyermek atyja. 22 hold saját földjén gazdálkodik. Régi helyi család leszármazottja. Fivére: néhai F.Tóth Imre a világháborúban hõsi halált halt.

K. Tóth Imre
gazdálkodó született 1893-ban Hajdúböszörményben. 1914-1918-ig rész vett a világháborúban és a 16. huszárezred kötelékében harcolt az orosz harctéren. 1921-ben nõül vette H.Varga Mária helybeli születésû hajadont. Egy gyermek atyja. Önálló gazdálkodást folytat 21 hold saját földjén Unokatestvére, néhai K.Tóth Imre 1915-ben Bukovinában hõsi halált halt. Édesatyja [K.Tóth Imre] volt városi képviselõtestületi tag, mintegy 30 esztendõn át. Jelenleg ref. egyházi presbiter. Õsrégi helyi család leszármazottjai.

K. Tóth Imre
birtokos, született Hajdúböszörményben 1868-ban. 1890-ben nõsült. Ezután önálló gazda lett. Neje: Tömöri Zsuzsánna. Két fia: [K.Tóth] Imre és [K.Tóth] Márton a világháborút végig harcolták. Több mint 30 éven át részt vett a város közéletében, a ref. egyház presbitere. Nejének elsõ férje a világháborúban hõsi halált halt. Õsrégi hajdúböszörményi család leszármazottjai. ld még

Néhai K. Tóth János
földbirtokos, született 1865-ben Hajdúböszörményben. - 1888-ban nõsült. Özvegye: Lovas Klára. 40 hold földjén önálló gazdálkodást kezdett. 1931-ben történt elhalálozásakor 81 hold birtokot hagyott özvegyére. A világháború alatt mint fogolyõr teljesített segédszolgálatot. Két fia volt. Az egyik fia, [K.Tóth] Imre [ld még] 1915-ben Bukovinában halt hõsi halált, a másik fia, [K.Tóth] János pedig az ott szerzett betegsége következtében halt el 1928-ban. Mindkét részrõl régi helyi családból származtak.

[50]

Tóth János
gazdálkodó, született 1875-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezredben töltötte le. 1901-ben megnõsült, majd kivándorolt Amerikába, hol szorgos munkával kis tõkét gyûjtött. Haza térése után önálló gazdálkodásba kezdett, ma pedig 25 hold saját birtoka van. Neje: Szepesi Zsófia helybeli születésû.

Tóth Lajos
csélõgéptulajdonos, született Hajdúböszörményben 1901-ben. Középiskoláit Hajdúböszörményben végezte. Elõbb állampénztári tisztviselõvolt,majd átvette édesapja malmának vezetését és öccsével, Tóth lászlóval együtt vezeti. Ref. egyházközségi képviselõ. Neje: Sóvágó Zsófia. Egy gyermekük van.

Tóth Mihály
gõzmalma. 1891-ben alapították: Kovács Mihály, Tóth Mihály és Osváth Gyula. 1910-ben lett Tóth Mihály tulajdona. Vám- és kereskedelmi õrlést végez. 1919-ben gõzerõrõl villanyerõre szerelték át, még 1926-ban a mai kor igényeinek megfelelõen alakították át.

Tóth Mihályné
sz. Elek Róza okl. szülésznõ, született 1891-ben Hajdúböszörményben. A bábaképzõ tanfolyamot 1921. I. hóban végezte el Debrecenben. Férje: Tóth Mihály gazdálkodó.

Tóth Sándor
ref. temetõfelügyelõ, született 1889-ben Hajdúböszörményben. Már atyja is az egyház szolgálatában állott s 1923-ban vette át atyjától a szolgálatot. Öccse: [Tóth] Ferenc a világháborúban hõsi halált halt, míg bátyja: [Tóth] András a háborúban szerzett betegségben halt el. Neje: Krausz Jolán. Öt gyermek atyja.

Néhai Török Gábor
gazdálkodó, született 1852-ben Hajdúböszörményben. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1878-ban megnõsült, elvette a helybeli születésû Tóth Zsuzsánnát. Két élõ gyermeke van, [Török] Imre és [Török] Zsigmond. Mindketten részt vettek a világháborúban. [Török] Imre fia 4 évig olasz hadifogságban volt; [Török] Pál fia mint zászlós a világháborúban orosz hadifogságban hõsi halált halt; [Török] Antal fia a világháborúban 1918 X. hó 20-án hõsi halált halt. 1906-ban hunyt el.

Török Imre
gazdálkodó, született 1886-ban Hajdúböszörményben. A világháborúban az elsõ mozgósításkor bevonult és 4 évig olasz hadifogságban volt. Leszerelt és önálló gazdálkodást kezdett, mint haszonbérlõ. Szorgalmas munkával 18 hold saját földet szerzett. Mindketten régi helyi család leszármazottjai. Fivérei: néhai Török Antal és [Török] Pál, sógora: Sóvágó Sándor és [Sóvágó] István, valamint feleségének elsõ férje: Sóvágó Sándor a világháborúban hõsi halált halt.

Néhai Török Sándor
gazdálkodó, született 1859-ben Hajdúböszörményben. - 1885-ben nõsült. Pásztorkodásból és gazdálkodásból élt. 1929-ben 44 évi házasság után elhunyt. Özvegye: K.Nagy Zsuzsánna, helybeli születésû. Két gyermeket hagyott hátra. Leányának elsõ férje: Fekete Gy. Imre az olasz harctéren hõsi halált halt. A közéletben is tevékeny részt vett. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Török Péter
gazdálkodó, született 1867-ben Egyeken. Tényleges katonai szolgálatának kitöltése után az állami méntelep szolgálatába lépett. [Török] András fia 1915-ben a Kárpátokban hõsi halált halt. Önálló gazdálkodását 1893 óta folytatja és ma 29 hold saját földje van. Felesége: Mucza Rozália.

[51]

Dr. Ujvárosi Szabó Imre
földbirtokos, született 1880-ban Hajdúböszörményben. Középiskoláit Hajdúböszörményben és Késmárkon, az egyetemet Kolozsvárott végezte. 1907 óta gazdálkodik önállóan 250 holdon. 1914-1918-ig küzdött a 3-as honvéd gyalogezredben a szerb és olasz harctéren. Mint százados szerelt le. - kitüntetései: Ezüst és bronz Signum Laudis a kardokkal, II. oszt. katonai érdemkereszt a vitézségi érem szalagján, Károly csapatkereszt. Virilis képviselõtestületi és megyebizottsági tag, három közbirtokosság elnöke, a ref. egyház presbitere, a Hitelbank, Nyomda Rt. és a Bocskay-gimnázium igazgatósági tagja. Neje: Kövér Irén. Három gyermekük van. Mindketten régi böszörményi nemesi család leszármazottjai.

Néhai Uzonyi Péter
volt gazdálkodó, született 1868-ban Hajdúböszörményben. Õsrégi hajdúböszörményi család leszármazott. Haláláig önállóan gazdálkodott 20 holda birtokán. 1927-ben halt meg. Özvegye: Uzonyi Róza. A "Mansz" tagja volt hosszú ideig.

Uzonyi Gábor
kovácsmester, született 1862-ben Hajdúböszörményben. Ifjú korában képezte ki magát. Felszabadulása után - mint segéd - az ország több városában mûködött. Három évi tényleges katonai szolgálatra a 2. huszárezredhez vonult be. 1887-ben megnõsült és önálló lett. 1905-ig folytatta iparát. Neje: Szabó Juliánna, helybeli születésû. Négy élõ gyermek atyja. [Szabó] Imre és [Szabó] Gábor fia részt vett a világháborúban. [Szabó] Gábor fia hõsi halált halt. Húsz éven át városi képviselõtestületi tag, 12 éven át egyházi képviselõ volt. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai.

Dr. Uzonyi György
ügyvéd, országgyûlési képviselõ, született 1885-ben Hajdúböszörményben. Középiskoláit helyben, az egyetemet Kolozsvárott és Budapesten végezte. Ügyvédi vizsgát 1912-ben tett s még ez évben ügyvédi irodát nyitott. Már a háború elõtt bekapcsolódott a város és megye politikai és közéletébe. 1931-ben és 1935-ben örszággyûlési képviselõvé lett megválasztva. Közjogi, közgazdasági, nemzetpolitikai és szoviális kérdésekkel foglalkozik. Tagja a mentelmi és igazságügyi bizottságnak. A ref. egyháznak 6 évig fõgondnoka volt. Az egyház (anyagi) szanálása az õ nevéhez fûzõdik. A vármegyei törvényhatósági bizottság, a kisgyûlés és a közigazgatási bizottság tagja.Háborús szolgálatát a 37. és 39. közös gyalogezrednél az orosz, szerb és olasz harctereken teljesítette. Több kitüntetés tulajdonosa s mint százados szerelt le.

Néhai Uzonyi József
kovácsmester és földbirtokos, született 1847-ben Hajdúböszörményben. Ifjú éveiben a kovács mesterséget tanulta ki s mint segéd az ország több városában dolgozott. 1870-ben megnõsült. Özvegye: Somossy Klára, helybeli születésû. Két gyermeket hagyott hátra, kik közül [Uzonyi] Sándor fia 1931-ben elhalt. Önálló gazdálkodását 18 hold földjén kezdte meg s özvegyére szorgalmas munkával 107 holdat hagyott. Életében állandóan közéleti munkásságot fejtett ki. A család minkét részrõl õsrégi helybeli nemesi család leszármazottja.

Uzonyi Márton
a szegényház gondnoka, született 1891-ben Hajdúböszörményben. 1912-ben a 39. közös gyalogezredhez vonult be tényleges katonai szolgálatra. A világháborúban 33 hónapig szolgált. Részt vett a 11. isonzói csatában, a piavei csatában és átkelésben és még számoss nagy harcban. A II. oszt. ezüst, a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. A háború után gazdálkodással foglalkozott, míg 1935-tõl mai hivatalát látja el. Neje: Uzonyi Zsuzsánna. Egy fiúgyermek atyja.

[52]

Néhai Uzonyi Márton
gazdálkodó, született 1849-ben Hajdúböszörményben. - Neje: Fodor Klára. 36 hold birtokán 1921-ben történt elhunyta óta özvegye gazdálkodik. Régi helybeli családból származtak.

Id. Uzonyi Mihály
gazdálkodó, született 1864-ben Hajdúböszörményben. -Három évitényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. 1891-ben nõsült s ekkor lett önálló gazda. Ma 71 hold saját birtokkal rendelkezik. Neje: Szolnoki Zsuzsánna, helybeli születésû. Hét gyermek atyja. Kér fia: [Uzonyi] Imre és [Uzonyi] Péter rsézt vettek a világháborúban. [Uzonyi] Péter fia olasz hadifogoly volt másfél évig. 37 évig képviselõtestületi tag, 39 éven át a ref. egyház presbitere volt. Régi heybeli család leszármazottjai.

Uzonyi Miklós
gazdálkodó és fürdõtulajdonos, született 1875-ben Hajdúböszörményben. Tényéeges katonai szolgálatának kitöltése után, 1908-ban nõül vette G.Szabó Mária heybeli hajadont. A világháborúban részt vett 1914-tõl egész végig. Az albán és szerb harctéren küzdött. Légnyomást szenvedett. Önálló gazdálkodást 1918-tól folytat s jelenleg 20 hold saját földjén ûz vegyes gazdálkodást. Tanyáján jól berendezett gyógyfürdõje van, melynek vize ízületi és nõi bajok gyógyítására alkalmas. Fürdõje 1902 óta van mûködésben, melyhez egy kisebb panzió is tartozik. A fürdõnek árnyas parkja van. Nyaralók részére igen alkalmas üdülõ- és pihenõhely.

Uzonyi Sándor
gazdálkodó, született 1885-ben Hajdúböszörményben. Három éves korában árvaságra jutott s nagybátyja: Uzonyi Gábor nevelte fel. 1912-ben megnõsült. Neje: Forgács Zsuzsánna helybeli születésû. 1915-ben bevonult a 39. gyalogezredhez s az olasz harctérre került, ahol még ez évben hadifogságba esett. 1918 november 5-én tért vissza. Nõsülésétõl önálló gazdálkodást folytat elõbb 15 holdon, amit szorgalmas munkával 30 holdra növelt. Neje fivére: Forgács Gábor, valamint sógora: B.Kiss János a világháborúban hõsi halált halt. Mindkét részrõl régi helybeli családból származnak.

Váczy József
bankigazgató, született 1884-ben Nagyváradon. Középiskoláit szülõvásroában végezte. 1902-ben a nyíregyházi tak. pénztárhoz került. Innét 1905-ben a Ganz és Társa gyárba került mint tisztviselõ. 1911-ben a salgótarjáni takarékpénztárnál fõkönyvelõ. 1925-tõl a mai hitelbank igazgatója. 1914-ben a 16. huszárezreddel az orosz harctérre került, majd fogságba esett, ahonnan 1922-ben tért haza. Neje: Szálkay Erzsébet.

O. Varga András
hentes, mészáros és kisbirtokos, született 1898-ban Hajdúböszörményben. 1923-ban önállósította magát. Tevékenyen részt vesz a város politikai életében. Városi képviselõ virilis alapon. Háborús szolgálatát a 39. gyalogezrednél, majd a 29. k. gyalogezrednél az olasz harctéren telejsítette. Régi nemesi család leszármazottja. Neje: Brosch Malvin.

Cs. Varga Imre
gazdálkodó, született 1887-ben Hajdúböszörményben. - 1898-tól 1901-ig a mezõhegyesi méntelepen szolgált. 1903-ban nõül vette Török Juliánna helybeli szülõk leányát. Három gyermek atyja. A világháborúban 1914-tõl 1918-ig részt vett. A szerb és orosz harctereken küzdött, bokasebesülést szenvedett. Nõsülésétõl kezdve önálló gazdálkodást folytat és jelenleg 44 hold földbirtokkal rendelkezik, amelybõl 15 hold saját szerzemény. A család mindkét részrõl õsrégi helybeli család, kinek elõdei nemesek voltak.

[53]

H. Vargha Imre
gazdálkodó, született 1887-ben Hajdúböszörményben. Õsei III. Ferdinánd idején nemesi oklevelet kaptak. Fiatal korában édesapja mellett gazdálkodott. 1915-ben vonult be a 39. gyalogezredhez. Az orosz és olasz fronton küzdött, hol fogságba esett. 1920-ban került ha és ekkor kezdett el önállóan gazdálkodni. Birtoka jelenleg 58 hold. Hosszabb ideig választott képviselõtestületi tag volt. Neje: Kiss Szabó Zsuzsánna. Egy gyermekük van.

K. Vargha Imre
gazdálkodó, született 1878-ban Hajdúböszörményben. 1902 óta önállóan gazdálkodik. Jelenleg 60 hold birtokán vegyes gazdálkodást folytat. A birtok részben öröklés, részben szerzemény. Törzskönyvezett állatállománya van. Neje: Borsó Sára.

Varga János
gazdálkodó, született 1885-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálatát a 3. honvéd gyalogezrednél tötltötte ki. 1914-ben nõül vette Bodnár Mária helybeli születésû hajadont. Az elsõ mozgósításkor hadbavonult és az orosz és olasz harctereken küzdötte végig a nagy háborút. 1919-tõl önálló gazda lett mint feles bérlõ. Ma már 65 hold saját birtokán vegyes gazdálkodást folytat. Öt gyermek atyja. Fivée: Varga Imre a világháborúban hõsi halált halt. Mindketten régi ehlybeli család leszármazottjai.

H. Vargha János
gazdálkodó, született 1888-ban Hajdúböszörményben. Ifjú éveiben édesapja mellett gazdálkodott, majd 1924-tõl 44 hold földjén önállóan gazdálkodik. 1914-1918-ig küzdött a román, orosz és olasz harctéren, mint a 3-as honvéd gyalogezred, majd a 9-es honvéd huszárezred katonája. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Régi böszörményi nemesi családból származik. - Neje: Fekete Mária. Öt gyermekük van. Bátyja orosz hadifogságban hõsi halált halt.

Sz. Varga János
gazdálkodó, született 1889-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letelte után nemsokára a világháború szólította fegyverbe s a 16. huszárezred kötelékében az orosz harctéren küzdött. Egyszer sebesült és mint tizedes szerelt le. Önálló gazdálkodását 25 hold saját és 25 hold bérleten folytatja. Nejének elsõ férje a világháborúban hõsi halált halt. Sokoldalú közéleti tevékenységet fejt ki. Mindketten régi helybeli család leszármazottjai.

O. Varga Márton
gazdálkodó, született 1883-ban Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letelte után 1909-ben megnõsült és elvette Gargya Juliánnát, aki helyi szülõktõl származott. A világháborúban 1914-tõl 918-ig vett rész. Utána önálló gazdálkodást kezdett. Jelenleg 13 hold saját földje van. Öccse: [Vargha] János a háborúban szerzett betegsége következtében 1919-ben elhunyt. Mindkét részrõl õsrégi helybeli családból származnak. Az O.Varga-család elõdei nemesek voltak.

Vitéz H. Vargha Márton
gazdálkodó, született 1888-ban Hajdúböszörményben. Fiatal éveit szülei gazdaságában töltötte. 1914-tõl 1918-ig küzdött a világháborúban, mint a 39-es gyalogezred katonája. A szerb, orosz és olasz harctereken küzdött. Kitüntetései: I. és II. oszt. ezüst, Károly csapatkereszt és az 1912-es érdemkereszt. 1926-ban avatták vitézzé. 1928 óta gazdálkodik önállóan 64 holdas birtokán. A ref. egyház presbitere, a vitézi szakasz helyettes õrmestere, a városi takarék igazgatósági és a gazdaegyesület választmányi tagja. Neje: Vida Róza. Négy gyermekük van. Mindketten régi böszörményi család leszármazottjai.

Néhai O. Varga Miklós
gazdálkodó, született 1849-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálata letöltése után 1874-ben megnõsült s önálló gazdálkodásba fogott feles bérlete. Szorgalmas munkával 39 hold birtokot szerzett s hagyott családjára. Három élõ gyermeket hagyott hátra. Három fia: [Varga] Márton, [Varga] Miklós és [Varga] János részt vettek a világháborúban. [Varga] János a háborúban szerzett betegségébõl kifolyólag 1919-ben meghalt. Mindkét család régi helybeli leszármazott. Özvegye: Csohány Terézia.

[54]

O. Varga Miklós
gazdálkodó, született 1889-ben Hajdúböszörményben. Tényleges katonai szolgálatának letelte után megnõsült. A világháborúban 1914-tõl 1918-ig harcolt. 1915-ben orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban szabadult meg. Önálló gazdálkodását 13 hold saját és édesanyja birtokán folytatja. Õsrégi helybeli családból származik.

H. Varga Sándor
gazdálkodó, született 1861-ben Hajdúböszörményben. 1885-ben nõül vette Kovács Mária helybeli szülõk gyermekét. Nõsülésétõl önálló gazdálkodást folytat s jelenleg 120 hld birtokkal rendelkezik. Ebbõl 80 hold szerzemény, melyet kitartó szorgalommal szerzett nejével együtt. Fiai küzül [Varga] Imre, [Varga] Sándor, [Varga] Zsigmond és [Varga] László részt vettek a világháborúban. [Varga] László az ott szerzett betegségébõl kifolyólag halt meg. Veje: F. András ugyancsak háborús betegségébõl kifolyólag halt meg. [Varga] Imre fia 5 évig olasz hadifogságban volt. Veej: Fodor Ferenc csendõrtiszthelyettes az orosz és olasz , valamint a román harctereken küzdött. Nevezett a II. oszt. ezüst, a bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem három stráffal, a szolgálati jelvény, a háborús emlékérem s az osztrák háborús emlékérem tulajdonosa.

Végseõ Dániel
gör. kath. esperes-plébános, 1883-ban született. Középiskoláit Nagyváradon és Ungváron, a theológiát Esztergomban és Ungváron végezte el. 1907-ben szentelték pappá. Hajdúdorogon és Nyírgyulajban volt segédlelkész. 1927-ben nevezték ki Hajdúböszörménybe esperes-plébánossá. Megyebizottsági tag, a képviselõ testület állandó választmányi tagja, szentszéki ülnök. Neje: Jacskovics Anna. Gyermekei: [Végseõ] Anna, [Végseõ] Dániel, [Végseõ] Juliánna, [Végseõ] Ilonka, [Végseõ] Mária, [Végseõ] György, [Végseõ] Sára, [Végseõ] Erzsébet és [Végseõ] Sándor.

Vida László Sándor
gazdálkodó, született 1877-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálatának letelte után, 1903-ban megnõsült. 1910-tõl önálló gazdálkodást folytat. 1914-tõl 1918-ig részt vett a világháborúban. A szerb, a montenegrói és az orosz harctereken küzdött, s egyszer megsebesült. 49 hold saját birtokkal rendelkezik. Nejének egy fivére: H.V. Fekete József a világháborúban hõsi halált halt. Felesége: H.V. Fekete Juliánna.

Vincze Sándor
temetkezési vállalkozó, született Kunmadarason 1883-ban. - 1901-ben került Hajdúböszörménybe, mint kereskedõ. 1911-ben lépett Friedrich Lajos temetkezési vállalatához, mint üzletvezetõ. 1918 óta vezeti mai vállalatát. A világháborút a 68-ik gyalogezred kötelékében az orosz és román fronton küzdötte végig. Virilis képviselõtestületi tag, megyebizottsági tag, a ref. egyház presbitere és a városi takarékpénztár igazgatósági tagja. - Neje: néhai Cseh Jolán.

Visy Aladár László
máv. fõintézõ, született 1885-ben Szombathelyen. 1903-tól 1929-ig Sátoraljaújhelyen teljesített szolgálatot. 1929-tõl a helybeli állomás fõnöke. Személyzete 9 fõ.

Waldmann Lajos
kereskedõ, született Hajdúböszörményben 1880-ban. Szakmáját édesapja mellett tanulta. 1905-ben nyitotta meg vegyeskereskedését. 1915-tõl 1918-ig harcolt a világháborúban, mint a 39-es gyalogezred katonája. Kitüntetései: bronz vitézségi érem. Szemsérüléése következtében 25%-os rokkant. A Chevra Chadisa elnöke. - Neje: Koestenbaum Paula. Négy gyermekük van. ld még

Néhai Zádor Benõ
rövid- és textiláru kereskedõ, született 1870-ben Berettyószentmártonban. 1903-ban került Hajdúböszörménybe s önállósította magát. A cég ma Zádor Benõ és Fia néven van bejegyezve. A cégalapító 1937 februárban halt meg, aki életében tevékenyen részt vett a város közéletében. Fia. [Zádor] László 1935-ben vette át a cég vezetését.

[55]

Zolnai Imre
gazdálkodó, született 1879-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata után, 1906-ban nõsült. Azóta önálló gazda. Neje: Kocsis Juliánna helybeli születésû. Két gyermek atyja. A világháborúban 1914-tõl részt vett s a szerb harctéren megsebesült. Gyógyulása után az orosz harctérre került, hol a balkezén súlyosan megsebesült. A háború után folytatta gazdálkodását s ma 24 hold saját földdel rendelkezik, melybõl 12 hold szerzemény. A család régi helybeli familia. Két testvére: [Zolnai] Márton és [Zolnai] Mihály a világháborúban hõsi halált halt.

Zolnai Imre
gazdálkodó, született 1885-ben Hajdúböszörményben. - Tényleges katonai szolgálata kitöltése után, 1912-ben megnõsült. Ekkor önálló gazdálkodást kezdett. Neje: Fekete Mária helybeli születésû. Egy gyermekük van. A 1914-tõl végig küzdötte a világháborút az orosz, olasz és francia harctereken. 28 hold saját birtoka van. Mindketten õsrégi helybeli család leszármazottjai.

Zolnai Imre
gazdálkodó, született 1892-ben Hajdúböszörményben. 1913-ban bevonult az 5. vártûzérezredhez. Itt érte a háború kitörése is és végig harcolta a világháborút. 1918-ban szerelt le. 1922-ben nõül vette Kiss Szabó Erzsébet helybeli szülõk gyermekét. Három gyermek atyja. Önálló gazdálkodását nõsülése óta folytatja és jelenleg 77 hold saját birtoka van. Neje fivére: Kiss Szabó Zsigmond [ld még] a világháborúban, 1915-ben a Kárpátokban hõsi halált halt. A család mindkét részrõl õsrégi helybeli nemesi familia.

Néhai Zolnai István
gazdálkodó, született 1845-ben Hajdúböszörményben. - 1886-ban nõsült meg. Özvegye: G.Kiss Mária. Önálló gazdálkodását már fiatalember korában megkezdte s 21 hold saját földet hagyott családjára. Neje fivére: Kiss Antal a világháborúban hõsi halált halt. A család mindkét részrõl õsrégi böszörményi származású.

Zolnai Sándor
gazdálkodó, született 1893-ban Hajdúböszörményben. A mozgósításkor hadba vonult és a méneskarhoz nyert áthelyezést. 1918 novemberében szerelt le. 1924-ben megnõsült és önálló gazda lett, mint haszonbérlõ s ma már 41 hold saját földbirtokkal rendelkezik. Neje: Kiss Róza. Két gyermek atyja. Mindketten régi helybeli családból származnak.

Zsupos Miklós
gazdálkodó, született 1870-ben Hajdúböszörményben. - 1897-ben megnõsült és önálló gazdálkodást kezdett haszonbérletben. Ma 118 hold földön gazdálkodik, melybõl 28 saját, 90 hold bérlet. Kiváló eredménnyel ûz állattenyésztést, különösen lótenyésztése közismert és elsõrangú. Lovait Németországból és Perzsiából vásárolják. Neje: néhai Sipos Klára. 1932-ben hunyt el. Régi helybeli családból származik.

Hajdúdorog

Abkarovits Árpád
állami elemi iskolaigazgató, körzeti iskolafelügyelõ, született Técsõferencvölgyön 1891-ben. Oklevelet 1911-ben nyert Mármarosszigeten. Krácsfalván kezdte meg pedagógiai munkásságát. A magyarosítás terén kifejtett áldásos mûködéséért a kultuszminisztériumtól, az Országos Közmûvelõdési tanácstól és a Gyermekvédõ Ligától részesült elismerésben. - 1919-ben került Hajdúdorogra. 1920-ban már az iparostanonc iskolánál tamított, amelynek szintén igazgatója. 1922-ben a Hangya pénztárnoka, 1927-tõl ügyvezetõ elnöke. 1925-tõl 1933-ig a tornacsoport vezetõje.Iskolánkívüli népmûvelési elõadások rendszeres elõadója.Róm. kat. egyház pénztárnoka és egyháztanácstag. 1936-tól iskolafelügyelõ. A helybeli általános tanítótestület alelnöke. Stefánia és Vöröskereszt Egylet bizottsági tagja. Pedagógiai szeminárium elõadója.

[56]

Barna László
sötõmester, született 1882-ben Hajdúdorogon. Szakmáját szülõvárosában tanulta. Mint segéd Debrecenben bõvítette szaktudását. Háborús szolgálatot a szerb és orosz harctéren teljesített. 1920-ban nyitotta meg mai üzletét. A helyi ipartestület alelnöke, a tûzoltótestület és dalárda tagja. Neje: Darvassy Erzsébet.

[57]

Hajdúdorogi Állami Elemi Iskola
1896-ban alakult, mint községi iskola. 1902-ben Farkas Gyõzõ fõjegyzõ és Csánky Viktor kir. tanfelügyelõ kezdeményezésére államosították és 1903-ban megkezdte mûködését saját helyiségében három tanerõvel, 194 növendékkel. 1935/36. tanévben 824 növendéke volt. - Elsõ igazgató: Szepessy Sándor, második: Révész György ki 1933-ban 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult és érdemei elismeréséül a Wodiáner-díjjal tüntették ki. Jelenlegi igazgató: Abkarovits Árpád. Az iskola eredményes mûködését több elismerõ oklevél bizonyítja. A tantestület saját pénzébõl harmóniumot vett. Az iskola önsegélyezõ házipénztára 1000 pengõ vagyonnal rendelkezik. Az iskolánkívüli népnevelést Abkarovits Árpád és Fejér János végzi.

Hajdúdorogi Hangya
Fogyasztási Szövetkezet. 1917-ben Hajdúdorogi Fogyasztási Szövetkezet néven alakult. 1918-ban átalakult Hangya Szövetkezetté. 1927-tõl ügyvzetõ elnök Abkarovits Árpád, pénztáros Révész György. A szövetkezet kb. 50.000 pengõ évi forgalmat bonyolít le.

[58]

Hajdúdorogi Róm. Kat. Plébánia
1857 óta létezik. Jelenleg mint filia Kálmánháza is hozzátartozik. Összes lélekszám a plébánia területén: 1300 lélek. Világi elnök: dr. Darvas Aladár ügyvéd.

[59]

Dr. Karcag-ujszállási Lenthe Lajos
ügyvéd, vármegyei tb. fõügyész, született 1885-ben Hajdúnánáson. Középiskoláit helyben és Nagyenyeden, a jogot Budapesten végezte. Az ügyvédi vizsgát 1913-ban tette le. 1903-ban Tiszakõrösön önálló ügyvédi irodát nyitott. 1919-tõl Hajdúdorogon folytatja mûködését. Bekapcsolódik a község és megye közéletébe. Községi képviselõ, megyei törvényhatósági bizottság tag, a ref. egyház fõgondnoka, takarékpénztári ügyész. A családfája 1606-ig vezethetõ vissza.

[60]

Maghy Sándor
földbirtokos, született 1900-ban Hajdúböszörményben. - Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Mûködését 1923-ban mint bérlõ kezdte meg. 1934-tõl saját birtokán folytat gazdálkodást. Tulajdonosa a híres hajdúdorogi "Szent István" gyógyfürdõnek. Háborús szolgálatát a 2. honvéd huszárezreddel az olasz harctéren töltötte. A Nemzeti Hadseregben is teljesített szolgálatot. Õrvezetõi rangban szerelt le. A ref. egyház presbitere, iskolaszéki tag. A gépészeti szakvizsgát Hajdúböszörményben tette le. Neje: Kathi Róza. Két gyermekük van.

[62]

Révész György
nyug. állami elemi iskolaigazgató, született 1870-ben Máriapócson. Borsodmegyében kezdte meg mûködését. 1899-tõl Hajdúdorogon tanított 1933-ig, mikor nyugalomba ment. Az iskolánkívüli népmûvelés terén kifejtett munkásságáért 1933-ban a báró Wodiáner-díjjal tüntették ki. A Stefánia Szövetség elnöke, a tûzoltótestület alelnöke, a részvénytakarék igazgatósági tagja, a Hitelszövetkezet felügyelõbizottsági tagja, a [64]

Hajdúhadház

[68]

Szilágyi Mihály
gazdálkodó, született Hajdúhadházon 1886-ban. 1905 óta önállóan gazdálkodik. 1908-ban bevonult tényleges katonai szolgálatra a 3. honvéd gyalogezredhez. 1914-1917-ig küzdött a világháborúban. Az orosz harctéren háromszor sebesült. Neje: Balogh Emma.

[70]

Hajdúnánás

[74]

Néhai Ferenczy László
Monoron született és mint kereskedõ 40 évig mûködött. Özvegye: Berencsy Juliánna, kinek elõdei részt vettek a 48-as szabadságharcban és közülük 10-en haltak ott hõsi halált. Egy gyermeke van: [Ferenczy] Erzsébet, ki önálló fûszerkereskedõ.

Néhai Girus Antal
volt gazdálkodó, született Hajdúnánáson 1868-ban. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatot a 39. gyalogezrednél teljesített. 1927-ben bekövetkezett haláláig 46 hold birtokán gazdálkodott. Életében városi képviselõtestületi és számos egyesület vezetõ tagja volt. Özvegye: Pálfi Zsófia. Két gyermeke van.

[77]

Kállay Imre
gazdálkodó, született Hajdúnánáson 1869-ben. Ifjú éveiben mint gazdasági alkalmazott mûködött. Tényleges katonai szolgálatot a 3. h. gyalogezrednél teljesített. 1892 óta önálló. Jelenleg 80 hold saját birtokán gazdálkodik, melyet kitartó szorgalmával szerzett. Volt virilis képviselõ. A legelõbizottság választmányi tagja. - Neje: néhai Csuja Julianna. Három gyermeke van. A család mindkét részrõl régi hajdúnánási nemesi eredetû.

simándi Kállay Lajos
földbirtokos, született Hajdúnánáson 1875-ben. Iskolái elvégzése után a gazdasági ismereteket édesapja mellett sajátította el. 1899 óta gazdálkodik önállóan 100 hold birtokán. A ref. egyház presbitere, városi képviselõtestületi tag, a legelõbirtokosság választmányi tagja. Neje: Nagy Éva. Két gyermekük van. Mindkét részrõl régi nemesi család leszármazottjai.

Néhai Kállay László
földbirtokos, született Hajdúnánáson 1851-ben. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatának eleget téve 30 hold saját birtokán gazdálkodott 1915-ben bekövetkezett haláláig. Özvegye Fekete Zsófia, ki férje halála után magához vette fogadott gyermekként Szabó Katalint, férjezett Siteri Sándornét. A Kállay, Siteri és a Szabó családok õsidõk óta hajdúnánási lakosok. A Kállay család õsei nemesek voltak.

[78]

Néhai Lakatos Pál
gazdálkodó, született Hajdúnánáson 1879-ben. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatot a 16. huszárezrednél, háborús szolgálatot a 2. honv. huszárezrednél teljesített. Mint õrvezetõ szerelt le. - 1935-ig 40 hold saját birtokán gazdálkodott, amikor is a harctéren szerzett betegségében hunyt el. Volt városi képviselõtestületi tag, ref. egyház presbiter és a legelõbirtokosság választmányi tagja. Özvegye: Kállay Zsófia. Két gyermekük van. A család mindkét részrõl régi hajdúnánási nemes eredetû.

Néhai Lente Antal
gazdálkodó és bércséplõ, született Hajdúnánáson 1876-ban. A kovácsmesterséget Hajdúnánáson tanulta. A szükséges szakvizsgákat letéve, mint vizsgázott gépész bércsépléssel foglalkozott és 38 hold birtokán gazdálkodott. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1923-ban hunyt el. Özvegye: Kéki Zsuzsánna. - Mindketten régi hajdúnánási nemesi család leszármazottjai.

karcagújszállási Lente Balázs
földbirtokos, született Hajdúnánáson 1879-ben. Iskolái elvégzése után édesapja birtokán kezdett gazdálkodni. Tényleges katonai szolgálatot a 39. gyalogezrednél, háborús szolgálatot a 3. honv. gyalogezreddel a szerb, albán, montenegrói és olasz harctéren teljesített. Mint szolgálatvezetõ õrmester szerelt le. A II. o. ezüst és bronz vitézségi érem tulajdonosa. A Gazd. Egyesület alelnöke, a hajdúnánási és hajdúmegyei mezõgazd. bizottság tagja, a közbirtokosság választmányi tagja, a ref. egyház presbitere és a helyi frontharcos szöv. alelnöke. Két fivére [Lente] Gábor és [Lente] Sándor hõsi halált halt. Neje: Varga Juliánna. A család mindkét részrõl régi hejdúmegyei nemesi eredetû.

[79]

Lente Gábor
gazdálkodó, született Hajdúnánáson 1870-ben. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Háborús szolgálatát a 3. honv. gyalogezrednél töltötte 1914-18-ig. Jelenleg 76 hold birtokán gazdálkodik. Neje: Ujvárossy Zsófia. Két gyermekük van. Mindketten régi hajdúnánási családból származnak.

Lente Mihály
gazdálkodó, született Hajdúnánáson 1859-ben. Tényleges katonai szolgálatot a mûszaki csapatnál teljesített, 1883 óta önálló. Jelenleg 60 holdon gazdálkodik. Neje: Varga Mária. Három gyermekük van. [Lente] István fia részt vett a világháborúban. [Lente] János fia a harctéren szerzett betegségében hunyt el. Két gyermekük van. A család mindkét részrõl régi hajdúnánási eredetû.

Lipschitz János
gyógyszerész, született Vencselõn 1901-ben. Középiskoláit Nyíregyházán, az egyetemet Szegeden végezte. 1928-ban nyert gyógyszerészi oklevelet. 1929-ben nyitotta meg mai gyógyszertárát. Neje: Rochlitz Erzsébet.

Magi Balázs
gazdálkodó, született Hajdúnánáson 1862-ben. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1886 óta önálló. Jelenleg 64 hold saját birtokán gazdálkodik. Volt városi képviselõ. Neje: Szilágyi Juliánna. Öt gyermekük van. A család mindkét részrõl régi hajdúnánási nemesi eredetû. Veje: Jóna Imre a világháborúban hõsi halált halt.

[80]

Néhai Magi Imre
földbirtokos. A világháborút a 39. gyalogezreddel küzdötte végig. Mint tizedes szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. 36 éves korában, a harctéren szerzett betegségébõl kifolyólag elhunyt. Özvegye: Szilágyi Juliánna. Egy gyermeke van. A család mindkét részrõl régi hajdúnánási nemesi eredetû.

[81]

Mirkó Imre
gazdálkodó, Hajdúnánáson 1865-ben született. 1885-1889-ig tett eleget tényleges katonai szolgálatának a 39. gyalogezred kötelékében s mint szakaszvezetõ szerelt le. 1891-tõl önállóan gazdálkodik 65 holdas birtokán. Állandóan részt vesz a közügyek vezetésében. Vármegyei bizottsági tag, az egyház presbitere, a Független Polgári Olvasókör elnöke volt. Felesége: néhai Ujvárosi Sára.

Mirkó Gábor
gazdálkodó, született 1874-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édespja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatot a 39. gyalogezrednél, háborús szolgálatot pedig a 3. honvéd gyalogezrednél teljesített. Az olasz és orosz harctéren küzdött. Egyszer sebesült. 1918-ban mint szakaszvezetõ szerelt le. A II. oszt. ezüst, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és sebesülési érem tulajdonosa. 1900 óta 70 hold birtokán gazdálkodik. Volt virilis képviselõtestületi tag. Neje: Radó Katalin. Három gyermekük van. Régi hajdúnánási családból származnak mindketten.

[84]

Pálfi Antal
gazdálkodó, született 1872-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1901-ben lett önálló. Jelenleg 70 hold saját birtokán gazdálkodik. Neje: Csohány Katalin. Négy gyermekük van.

Pálffy Mátyás
gazdálkodó, született 1867-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatot a 2. honvéd huszárezrednél teljesített. Részt vett a világháborúban is. 1894-ben lett önálló. Jelenleg 30 hold birtokán gazdálkodik. Neje: Takács Zsófia. Két gyermekük van.

[85]

Porkoláb Sándor
született 1863-ban. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte, 1886-ban lett önálló. Jelenleg 14 hold saját birtokán gazdálkodik. - Neje: Szabó Zsuzsánna

Porkoláb Sándor
gazdálkodó, született 1881-ben Hajdúnánáson. - Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte, 1903 óta gazdálkodik önállóan. A 39. gyalogezreddel az olasz harctéren küzdött, hol súlyosan megsebesült. 50 %-os rokkant. A bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa. Neje: Pálóczy Katalin. Négy gyermekük van. Sógora néhai Pálóczy László az orosz harctéren hõsi halált halt.

[86]

Reszegi Miklós
gazdálkodó, született 1864-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. 1888-ban lett önálló. Jelenleg 28 holdon gazdálkodik. A Bocskay és Kossuth Kör alapító tagja. Neje: Kállai Zsófia. Öt gyermeke van. Két fia: [Reszegi] Miklós és [Reszegi] László részt vettek a világháborúban.

[87]

Néhai Sebestyén Miklós
gazdálkodó, született 1856-ban Hajdúnánáson. Középiskolái elvégzése után a város és az egyház szolgálatába lépett mint nyilvántartó, illetve mint az egyház pénztárosa mûködött hosszú ideig. Megyebizottsági és városi képviselõtestületi tag, a ref. egyház presbitere és a Gazdasági bank elnöke volt évtizedeken keresztül. Özvegye: Porkoláb Zsófia Három gyermeke van. A család mindkét részrõl régi hajdúnánási nemesi eredetû.

Id. Siteri Lajos
gazdálkodó, született 1864-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatot a 3. honvéd gyalogezrednál teljesített. 1889-ben lett önálló. Jelenleg 70 hold saját birtokán gazdálkodik. Neje: Oláh Juliánna. Négy gyermekük van. [Siteri] Lajos fia részt vett a világháborúban.

[88]

Szabó Imre
gazdálkodó, Hajdúnánáson 1865-ben született. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. A 39. gyalogezrednél tényleges katonai szolgálatot teljesített. Mint szakaszvezetõ szerelt le. Jelenleg 84 hold birtokán gazdálkodik. Virilis képviselõtestületi tag volt hosszú ideig. Ma a közbirtokossági vál. tagja, a Gazda Kör alapító és a Gazdasági Egyesület rendes tagja. Neje: Porkoláb Juliánna.

Szabó Imre
gazdálkodó, Hajdúnánáson 1863-ban született. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. 1887-ben lett önálló. Jelenleg 90 hold saját birtokán gazdálkodik. Neje: Radó Zsuzsánna. Három fia részt vett a világháborúban, akik közül [Szabó] Imre a harctéren szerzett betegségében hunyt el 1936-ban. Mindkét részrõl régi hajdúnánási család leszármazottjai.

D.Szabó József
földbirtokos, született 1858-ban [?] Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja birtokán töltötte. A világháborúban a 39. gyalogezreddel a szerb, orosz és olasz harctéren küzdött. Orosz hadifogságba esett, ahonnan hazaszökött. 1918-ban szerelt le mint tizedes. Jelenleg 65 hold saját birtokán gazdálkodik. A ref. egyház presbitere és városi képviselõtestületi tag. Neje: Sz.Szabó Sára. Három gyermekük van.

[89]

Szabó László
földbirtokos, született 1877-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatot a 16. huszárezrednél, háborús szolgálatot a 2. honvéd huszárezreddel az orosz, román és olasz herctéren teljesített. Kétszer sebesült. A II. oszt. ezüst vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Mint tizedes szerelt le 1918-ban. 1901 óta gazdálkodik önállóan 33 holkd birtokán. Neje: Kállay Katalin. Két gyermekük van.

Néhai almási dr. Szalay János
városi fõorvos, született Tokajban. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1837-ben jött Hajdúnánásra a város meghívására és itt 1896-ban bekövetkezett haláláig mûködött. Hosszú, odaadó szolgálatáért az arany érdemkereszttel tüntették ki. Özvegye: Losonczi Farkas Emilia. Egy gyermeke van. Mindketten régi tõsgyökeres magyar nemesi család leszármazottjai.

Néhai Szilágyi Gábor
földbirtokos, született 1864-ben Hajdúnánáson. Életében városi képviselõtestületi tag volt. A család régi hajdúnánási eredetû.

Néhai Szilágyi Miklós
gazdálkodó, született 1849-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. 1873-ban lett önálló s haláláig 36 hold saját birtokán gazdálkodott. Özvegye: Balogh Sára. Mindketten régi hajdúnánási családból származnak.

Szilvássy Sándor
gazdálkodó, született 1909-ben Hajdúnánáson. 20 holdas örökölt birtokán testvérével - [Szilvássy] Imrével - közösen gazdálkodik. Régi hajdúnánási család leszármazottja. - Édesapja: néhai Szilvássy László a 39. gyalogezred kötelékében tett eleget tényleges és háborús katonai kötelességének. Édesanyja: néhai Vitéz Juliánna, 1936-ban hunyt el.

Szondy Sándor
gazdálkodó, született 1856-ban Nyírmedgyesen. 1876-ban a 15. huszárezredhez vonult be. Itt 16 évig szolgált, majd nyugalomba vonult. Jelenleg 24 hold saját birtokán gazdálkodik. Régi nemesi család leszármazottja. Neje: Radó Juliánna. Egy gyermekük van.

[90]

Takács József
gazdálkodó, született 1863-ban Hajdúnánáson. Fiatal éveit szülei gazdaságában töltötte. 1885 óta gazdálkodik önállóan. Neje: Magi Zsuzsánna. Egy gyermekük van. [Takács] Lajos fia a világháborúban szerzett betegségébõl kifolyólag hõsi halált halt.

Néhai Timáry Imre
született 1884-ben Hajdúnánáson. A háború kitöréséig mint tanító, majd pedig mint városi tisztviselõ mûködött. 1922-ben alapította meg a helyi fürdõt, melyet haláláig vezetett. Háborús szolgálatot a 39. gyalogezreddel az orosz és olasz harctéren teljesített. Részt vett számos véres ütközetben s többször meg is sebesült. Õrmesteri rangban szerelt le. Az I. és II. oszt. ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem három sávval és a háborús emlékérem tulajdonosa. A háborúban szerzett betegségében hunyt el 1935-ben. Mint hõsi halottat temették el a helyi frontharcos szövetség részvételével. Özvegye: Maghi Juliánna. Két gyermeke van. A család mindkét részrõl régi hajdúnánási nemesi eredetû.

Néhai Timáry László
gazdálkodó, született 1886-ban Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. 1914-ben vonult be a 39. gyalogezredhez. Az orosz harctéren hõsi halált halt. Özvegye: Rad Mária, 45 hold saját birtokán gazdálkodik. Egy gyermeke van: [Timáry] Imre. A család mindkét részrõl õsrégi hajdúnánási nemesi eredetû.

[91]

Néhai Varga Miklós
gazdálkodó, született 1854-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. Tényleges katonai szolgálatának eleget téve, átvette a családi birtokot s azt 1914-ben bekövetkezett haláláig vezette. Özvegye: Szilágyi Juliánna. Egy gyermeke van.

Varga Miklós
gazdálkodó, született 1889-ben Hajdúnánáson. Ifjú éveit édesapja gazdaságában töltötte. 1922 óta gazdálkodik önállóan 7 holdon. 1931 óta saját cséplõgépével bércséplést végez. Neje: Vágó Katalin. Két gyermekük van. Mindketten régi hajdúnánási családból származnak. Édesanyja fivére: Timár Imre a világháborúban hõsi halált halt.

Néhai Varga László
õsrégi hajdúnánási családból származik. Életében mint városi képviselõtestületi tag mûködött. A társulati malomnak 6 éven át igazgatója volt. 75 hold szántón és 75 hold bérelt földön gazdálkodott. Özvegye: Csányi Zsuzsánna. Gyermekei: [Varga] András vezetõ-fõjegyzõ Tiszalökön, [Varga] László és [Varga] Balázs gazdálkodó, [Varga] Zsuzsánna, [Varga] Juliánna, [Varga] Róza, ki Bodnár Lajos tanár neje.

[92]

Hajdúsámson

[94]

Szilágyi László
csendõrtiszthelyettes, született Berettyóújfaluban 1896-ban. 1914-ben a pénzügyõrség kötelékébe lépett. Háborús szolgálatát a 3. honvéd gyalogezreddel az olasz harctéren töltötte. 1918-ban lépett a csendõrség szolgálatába. 1935 óta teljesít Hajdúsámsonban szolgálatot, mint õrsparancsnok. Kitüntetései: kétszer a magyar érdemkereszt zöld szalaggal, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, magyar és osztrák háborús emlékérem, II. oszt. katonai szolgálati jelvény és számos dícsérõ okirat tulajdonosa. Neje: Czédli Viktória. Két gyermekük van.

Wertheimer József
kereskedõ, született 1906-ban Hajdúsámsonban. Kereskedõ szakismereteit édesapja üzletében sajátította el. Már ifjú kora óta résztvett az üzlet vezetésében, majd 1936-ban átalakította a céget kft.-vé.

[96]

Néhai Borbély József
volt gazdálkodó, született 1882-ben Hajdúszoboszlón. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1906-ban nõsült meg és 1907-ben önálló gazdálkodását mint haszonbérlõ kezdte meg. A család jelenleg 38 hold saját birtokon folytat vegyes gazdálkodást. Hadiszolgálatra 1914-ben az elsõ mozgósításkor vonult beés az orosz harctéren a 39.gyalogezred kötelékében küzdött. 1914-ben az orosz harctéren sebesülve hadifogságba esett, ahol 1915 január 19-én hõsi halált halt. Özvegye: Kátai Etelka. Három gyermeke van.

Hajdúszoboszló

[98]

Néhai Csanády Sámuel
gazdálkodó, született 1861-ben Hajdúszoboszlón. Ifjú éveit néhai édesatyja mellett töltötte, kinek elhalálozása után a gazdaság vezetését átvette. 1936 június hóban halt el. Volt törv. hat. biz. tag. egyházi presbiter. Fia, néhai Csanády István a világháborúban hõsi halált halt. Özvegye: Cseke Etelka.

Cseke Péter
hentes és mészárosmester, született Hajdúszoboszlón 1891-ben. - Iparát Debrecenben tanulta. 1910-ben szabadult. Mint segéd Nagyváradon fejlesztette szaktudását. 1912 óta önálló. Ipartestületi alelnök. Neje: Bakóczy Erzsébet.

[104]

Imre János
kovácsmester és bércséplõ, született 1893-ban Debrecenben. Ifjú korában a kovácsipart tanulta ki. Mint segéd több vidéki városban megfordult. 1918-ban Hajdúszoboszlón önálló bércséplõ lett. 1921-ben kovácsmûhelyt nyitott. Részt vett a világháborúban 1914-tõl s a 3ö. gyalogezred kötelékében az orosz harctéren küzdött. Egyszer sebesült és rokkanttá nyilvánították. A ref. egyház pótképviselõje. Neje: Karacs Margit. Egy gyermekük van. Nejének egy fivére Neje: Karacs Sándor a világháborúban hõsi halált halt. Õsrégi debreceni család leszármazottja.

[105]

Kátai Gyula
gazdálkodó, született 1881-ben Hajdúszoboszlón. Négy polgári iskolát végzett Hajdúszoboszlón. 1902-ben 2 havi kiképzés re bevonult a 39. gyalogezredhez. Leszerelése után megnõsült. 1904-tõl önálló gazdálkodást folytat és jelenleg 28 hold saját birtoka van. Hadiszolgálatot az orosz harctéren teljesített. 1918 május 5-én szerelt le. Egyházi presbiter, a Polgári Olvasókör volt jegyzõje stb. Neje: Rácz Piroska. 6 gyermekük van. A Kátai család õsrégi hajdúszoboszlói, a Rácz család pedig õsrégi kabai nemesi familia.

Kerekes Gyula
épület- és bútorasztalos, született 1882-ben Hajdúszoboszlón. Iparát atyja mûhelyében sajátította el. 1907 óta önálló. Kiváló készítményeit nem csak helyben, hanem a környéken is ismereik. - Háborúba a 3. honv. gyalogezredhez vonult be, az olasz harctéren küzdött. Volt az ipartestületnek könyvtárnoka és háznagya. Neje: Sarkady Róza.

[108]

Kovács Károly
ny. honv. alhadnagy, született: 1886-ban Vajkócon (Ung m.). 1907-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra, melynek letelte után továbbszolgálatra jelentkezett. A háború kitörésekor az orosz harctérre vonult, majd az oláh, olasz harctereken küzdött egészen az összeomlásig. Utána Budapestre került és a 2. sz. vonatszertárnál teljesített szolgálatot. 1921-ben Debrecenbe helyezték és a 6. vonatosztaghoz, majd a javító-mûhelyhez osztották be és itt volt 1936-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Kitüntetései: Koronás ezüst érdemkereszt, 1908-i jubileumi emlékérem stb. Háborús e. é. a kardokkal. Neje: Szilágyi Piroska õsrégi helyi család gyermeke. Három gyermekük van.

[114]

Néhai nánási Saáry Lajos
gazdálkodó, született Hajdúszoboszlón 1860-ban. Középiskoláinak elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott, majd önálló gazda lett. A vármegye és a város közéletében hosszú ideig tevékenykedett. A vármegye törv.hat. bizottságának, a városi képviselõ testületnek tagja volt. A helyi egyháznál mint presbiter mûködött. A család az 1820-as években a Dunántúlról került Hajdúszoboszlóra. Elõdei már Mátyás király korában fõméltóságot viseltek. Felesége elõdei szintén nemesek voltak "déci" elõnévvel.

[116]

Szilágyi Endre
ny. csendõrtiszthelyettes, született 1881-ben Marosnagylakon. Két évig tényleges katonai szolgálatot teljesített a 21. h. gyalogezrednél. 1905-ben a csendõrség kötelékébe lépett. Szolgálatát Kassán kezdte meg. 1925. VIII. 1-én mint õrsparancsnok megy nyíugdíjba. Kiváló szolgálataiért két ízben okirati dicséretben, többször szóbeli megdicsérésben részesült. A hajdúszoboszlói nyugdíjasok egyesületének ügyvezetõ-alelnöke. Az egyesület megszervezésében közremûködött. Neje: Gulyás Mária. Négy gyermekük van.

Szilágyi Gyula
gazdálkodó, született 1879-ben Hajdúszoboszlón. 40 holdas birtokán folytat gazdálkodást. A ref. egyház presbitere, a Gazdakörnek igazgatósági tagja és a Bánom szõlõskertgazdaságnak hosszú idõ óta könyvtárosa. A világháborúban a 3. népf. gyalogezred kötelékében a szerb és orosz harctéren küzdött. 18 hónapig orosz hadifogságban volt és mint csererokkant tért vissza Szibériából. Felesége: Kaszás Juliánna, akinek elsõ férje Biró András az olasz harctéren hõsi halált halt.

Szilágyi Kálmán
gazdálkodó, született 1877-ben Hajdúszoboszlón. 1896-ban önálló gazda lett. Jelenleg 15 hold földje felesbérletben van kiadva. Részt vett a világháborúban 1916-tól s az olasz és oláh harctereken küzdött. Egyszer sebesült. Mint tizedes szerelt le. Városi képviselõtestületi tag, egyházi presbiter, iskolaszéki tag stb. Neje: Farkas Juliánna. Mindketten régi hajdúszoboszlói család leszármazottjai.

Cs. Szûcs Sándor
gazdálkodó, született 1855-ben Hajdúszoboszlón. 1878-ban tényleges katonai szolgálatra bevonult a 3. honv. gyalogezredhez. 1887-ben önálló gazda lett. Jelenleg 30 hold föld birtoka van. - Egyházi presbiter. Neje: Szilágyi Zsófia. Két fiú gyermekük van. [Cs.Szûcs] Károly és [Cs.Szûcs] Gábor. Mindkét fia részt vett a világháborúban. Õsrégi család leszármazottjai.

[117]

Tar István
malomtulajdonos, molnármester, született 1878-ban Hajdúszoboszlón. Gépészeti vizsgát Szombathelyen tett. 1902-ben darálómalmot létesített. 1920-ban építette fel jelenlegi malmát, amelyet 1935-ben a mai kor igényeinek megfelelõen modern felszereléssel látott el. A malom teljesítõ képessége óránként 6 mm. búza és 4 mázsa darakészítés. A malomban 3 drb. összesen 46 lóerõs villanymotor van beépítve. A malom hámozó és gépfelszerelése saját találmánya szerint készült. Régi balmazújvárosi család leszármazottja. Atyja néhai Tar István a 48-as szabadságharcban részt vett és súlyosan sebesült. Nagyatyja: Tar József Balmazújváros község bírája volt. Neje: néhai Kállay Katalin. Leánya: [Tar] Margit értékes irodalmi tevékenységet fejt ki.

M. Tóth Sándor
született 1881-ben Hajdúszoboszlón. A 39. gyalogezredben tett eleget katonai szolgálatának. A világháborúban a szerb, orosz és olasz harctereken küzdött. Utóbbi helyen 1917 június 4-én hadifogságba esett, honnan 1919 november havában tért vissza. Kétszer sebesült, a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Neje: Csanádi Juliánna. Feleségének fivére: néhai Csanádi István az olasz harctéren hõsi halált halt. Feleségével együtt õsrégi hajdúszoboszlói családból származnak. Feleségének egyik õse: Csanádi Sámuel Hajdúszoboszló város kapitánya volt.

[119]

Vágó Sándor
gazdálkodó, született 1876-ban Hajdúszoboszlón. 1901-tõl folytat önálló gazdálkodást. 1907-ben bevonult katonai szolgálatra, melynek letelte után megnõsült. A vilégháborúban rsézt vett s a 3. honv. gyalogezred kötelékében a szerb és orosz harctereken küzdött. 1916 július 10-én orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918 IX. hónapban szabadult meg. A Bocskay körnek választmányi tagja és háznagya. Neje: Sári Erzsébet. Öt gyermekük van. Mindketten õsrégi helyi családból származnak. Jelenleg 28 hold földjén vegyes gazdálkodást folytat.

[120]

Hajdúszovát

tiszakeszi Áts Nagy Lajos
gyógyszerész, született 1890-ben Nádudvaron. Középiskoláit Debrecenben, az egyetemet Kolozsvárott végezte. 1913-ban gyógyszerészi oklevelet nyert. 1914-ben bevonult háborús katona szolgálatra és Przemyslynél a vár átadásakor orosz hadifogságba került, melybõl 1916 novemberében szabadult. Ezután az olasz harctéren szolgált. Leszerelt 1918-ban mint gyógyszerész hadnagy. Kitüntetése: arany é. k. a kardokkal. Vármegyei törvényhatósági biz. tag, községi képviselõtestületi tag, egyházi presbiter és a helybeli vadásztársaság elnöke. Õsei 1700-ban költöztek Nádudvarra. Neje: Neje: babolcsi Sarkady Erzsébet, aki a helyi Stefánia Szöv. elnöknõje.

Sápi Bakóczy Gábor
gazdálkodó, született Debrecenben 1888-ban. 1910-ben a 39. gyalogezrednél katonai szolgálatot teljesített, majd 1914-ben háborús katonai szolgálatra bevonult és az orosz, olasz harctereken volt. 1916-ban olasz hadifogságba esett, melybõl 1919-ben szabadult. Tizedesi rangban szerelt le. Kitüntetései: I. o. ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem. Neje: Guthy Sára.

[121]

Sápi Bakóczy Gábor
gazdálkodó, született 1889-ben Debrecenben. A gazdálkodást szülei birtokán sajátította el. 1912-ben vonult be a 39. gyalogezredhez, majd 1914-ben az orosz, késõbb az olasz harctéren küzdött. Szakaszvezetõi rangja volt. Kitüntetései: I. o. ezüst vitézségi érem 2, II. o. ezüst vitézségi érem 2. bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem. Neje: Mezei Erzsébet.

Sápi Bakóczy Lajos
gazdálkodó, született 1905-ben Debrecenben. Gazdálkodást szülei birtokán sajátította el. 1928-tól önálló gazda, jelenleg 20 hold birtokán gazdálkodik. Neje: marjalaki Csiba Eszter, egy gyermekük van. Atyja néhai Barkóczy Péter volt, Debrecen városi és Hajdúszovát községi képviselõ.

[122]

Fohn Ferenc
vegyeskereskedõ, született Hajdúszováton 1883-ban. Kereskedõ szakképzettségét Jászkarajenõn szerezte, ahol 13 évig mûködött. Üzletét 1910-ben nyitotta meg. Felesége: Róth Etelka. Két gyermekük van, testvére Fohn Benõ a világháborúban hõsi halált halt.

Néhai szolnokdobokai és gyulai Szathmáry Igaz Pál
földbirtokos, született 1874-ben Balmazújvároson. A földmûvesiskola elvégzése után 106 hold saját birtokán kezdte gazdálkodását. 1914-ben bevonult háborús katonai szolgálatra a 29. népf. gyalogezredhez s 1916-ban az olasz harctéren fogságba esett. 1919-ben õrvezetõi rangban leszerelt. Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa. Két gyermeke van: [Szathmáry Igaz] Pál és [Szathmáry Igaz] György., mindkettõ tart. zászlós. Özvegye: Csávás Zsuzsánna.

[123]

Néhai Kiss Károly
gazdálkodó, született Hajdúszováton 1866-ban. Békében 3 évig katonai szolgálatot teljesített. Részt vett a világháborúban és az ott szerzett betegségébõl kifolyólag halt meg. Mint önkéntes tûzoltót emléklappal tüntették ki. A helybeli dalárdának érdemes tagja volt. Özvegye: Sarkadi Eszter. Egy gyermekük van.

[125]

Tamás József
gazdálkodó, született 1890-ben Debrecenben. A gazdálkodást szülei birtokán sajátította el. A világháborúban az orosz harctéren küzdött. 1933 óta önállóan gazdálkodik 33 holdas birtokán. - Neje: Pálfi Róza.

[126]

Józsa

Barati Lajos
gazdálkodó, született 1886-ban Józsán. 1907-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra. A világháborút 1914-tõl 1918-ig végigharcolta. Az orosz és olasz harctéren küzdött. Megsebesült s mint õrvezetõ szerelt le. Községi képviselõ, egyházi presbiter. Neje: Szilágyi Mária. Három gyermekük van.

[128]

Némethi István
ny. csendõrtiszthelyettes, született 1868-ban Hajdúböszörményben. 1888-ban bevonult tényleges katonai szolgálatra a cs. és kir. 16. huszárezredhez és 3 év után 1891-ben leszerelt. 1901-ben lépett a csendõrség kötelékébe és Aradon kezdte meg szolgálatát. Több állomáshelyen megfordult, így Gyomán, Gyulán, Zilahon, Budapesten. Utóbbi helyen mint számvivõ 20 éven át teljesített szolgálatot és 1918 december 1-én nyugállományba ment. Kitüntetései: koronás ezüst érdemkereszt a vitézségi érem szalagján, két jubileumi emlékérem, az 1912-13-as jub. k. és szolg. jel. Okirati megdícsérésben több ízben részesült. 1918 óta józsai lakos és nagy népszerûségre tett szert. A nép a kommunista bomlastómnkával szembeni férfias viselkedését nem hagyta hálátlanul. Közbizalomból a község fõbírájává választotta meg, mely tisztségét 1932 novemberig viselte. Minden idejét a köznek szentelte. A Hangya Szövetkezet alapító tagja és elnöke. Ref. egyházi presbiter, stb. Õsrégi hajdúmegyei család leszármazottja.

Sári György
gazdálkodó, született 1892-ben Józsán. 1913-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra a 39. gyalogezredhez és ott érte a háború kitörése. A szerb és orosz harctereken küzdött. 1915 március 16-án súlyos sebet kapott és 25 százalékos rokkant lett és szabadságolták. 1917 óta saját birtokán gazdálkodást folytat. Egyházi presbiter, testnevelési biz. tag stb. Neje: Simon Mária. Négy gyermekük van.

Solymos Zsigmond
ny. csendõrtiszthelyettes, született 1891-ben Kocsoron (Szatmár m.). Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be az 5. közös gyalogezredhez. 1914 áprilisban átlépett a csendõrséghez és a zilahi szárnyon kezdte meg csendõrségi szolgálatát. Szilágynagyfalun másfél évig - mint helyettes õrsparancsnok - teljesített szolgálatot, amikor az oláh megszállás elõl Magyarországra jött és a debreceni osztályhoz nyert beosztást. Mint õrsparancsnok Álmosdon, Alsó-Józsán, Konyáron, Geszten, végül Okányon szolgált. 1933-ban nyugállományba vonult. Kiváló szolgálataiért dícsérõ okirattal lett ellátva. 1934 óta lakik Józsa községben és 22 hold saját földjén gazdálkodik. Neje: Némethi Róza. Három gyermekük van.

[129]

Kaba

[130]

Néhai Bagi Lajos
gazdálkodó, született 1885-ben Kabán. 40 hold földön, - mely részben saját, részben bérelt, - folytatott vegyesgazdálkodást. Részt vett a világháborúban 1914-1918-ig. Egy ízben sebesült. - Olasz hadifogságot is szenvedett. Özvegye: Sári Eszter kabai születésû.

[132]

Kabai Hitelszöv.
Mint az O. K. H. tagja. 1914-ben alakult Tõkés Endre kezdeményezésére. A háború és az ezt követõ idõszak teljesen tönkretette a szövetkezetet. Az igazi fejlõdés 1928-ban indult meg. Elnök: Szilágyi János.

[133]

Kovács Imre
fûszer- csemegekereskedõ, született 1885-ben Kabán. 1910-ben a helyi Hangya szolgálatába lépett. 1914-18-ig a 39. gyalogezred kötelékében harcolt a szerb és orosz harctéren, ahol fogságba esett. 1918-ban került haza. 1919-ben újra a helyi Hangyába lép, mint segéd s 1924-ben annak a vezetõje lett. 1926-ban saját üzletet nyitott. Neje: Vértesi Eszter.

[136]

Szilágyi Lajos
nyug. posta- és távírda ellenõr, született Kabán 1877-ben. Iskolái elvégzése után a m. kir. posta szolgálatába lépett. Kaba, Ujpest és Debrecenben teljesített szolgálatot. 1920-ban nyugalomba ment. 1928-ban a Hitelszöv. elnökévé választotta meg. Volt községi képviselõtestületi tag.

Szilágyi József
községi közgyám, született 1872-ben Kabán. Önálló gazdálkodást folytat 60 hold saját földjén. 1905-tõl részt vesz a község vezetésében, mint adópénztárnok, majd mint községi közgyám. A község összes intézményeiben, ref. egyházi tanácsban vezetõ szerepet visz. Régi kabai család sarja. Õsei Bánfihunyadról származtak. Nemesi elõnevük "horogszegi" volt. Felesége: néhai Szász Lujza. Fia: [Szilágyi] József részt vett a világháborúban. 1914-1918-ig különbözõ harctereken küzdött. Egyszer sebesült. Három vitézségi érem tulajdonosa.

[137]

Tõszer Ambrus
közs. fõbíró, földbirtokos, született 1871-ben. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. Gazdálkodását 21 hold öröklött és 10 hold bérelt följén kezdte, de szorgalmával ma 170 hold saját birtoka van, melyen mintagazdálkodást folytat. A közéletben mintegy 30 esztendõn át hatalmas munkát fejt ki. Presbiter és képviselõtestületi tag, a városi törv. hat. biz. tagja 18 év óta. 1923-tól Kaba község fõbírája. A tiszántúli mezõgazdasági kamara választmányi és rendes tagja. A mehyxei mezõgazdasági biz. és a vármegyei közgyûlés tagja. A Kabai Takarékpénztár elnöke, valamint elnöke a Polg. Gazdakörnek is. Hitelszövetkezeti igazgató. a Hangya szövetk. igag. tagja. Õsrégi kabai család sarja. Felesége: Imre Juliánna.

Vass Lajos
ny. Máv. üzemi altiszt, született 1862-ben Kabán. Három évi katonai szolgálat után nõsült, majd 1897-ben a Máv. kötelékébe lépett. Szolgálatát Munkácson és Nyíregyházán töltötte el. Neje: Sári Rozália. Mindketten régi kabai család leszármazottjai.

Mikepércs

[138]

Nádudvar

[139]

Demjén Lajos
földbirtokos, született Nádudvaron. 1914-ben hadbavonult s a 39. gyalogezred kötelékében az orosz és olasz harctereken küzdött, míg 1917-ben közérdekbõl felmentést nyert. Jelenleg 200 hold saját birtoka van. Községi képviselõtestületi tag, egyházi presbiter. Hangya és Hitelszövetkezeti felügy. biz. tag s volt igazgatója. Neje: Pásztor Mária debreceni születésû. Õsrégi nemesi családból származik.

[140]

Jakab Lajos
gazdálkodó, született 1861-ben Nádudvaron. - Önálló gazdálkodást 1884-tõl folytat és jelenleg 42 hold földbirtokkal rendelkezik. Felesége: Varga Juliánna. Fia:[Jakab] Lajos részt vett avilágháborúban és orosz hadifogságot szenvedett. Õsrégi helyi család leszármazottja.

[146]

Püspökladány

[151]

Kállay Sándor
ref. lelkész, született Hajdúnánáson 1882-ben. Középiskoláit Hajdúnánáson, a theológiát Debrecenben végezte. 1904-1909-ig Hajdúszoboszlón mint vallástanár és 1909-1913-ig Bihar községben mint lelkész mûködött. 1913-ban választották Püspökladány lelkészévé. Virilis alapon képviselõ megyebizottsági póttag. O. K. H. felügyelõ biz. elnöke, volt helyi Hangya elnöke és községi iskolaszéki elnök hosszú idõn keresztül. Neje: Oláh Piroska. Három gyermekük van. A család mindkét részrõl régi hajdúmegyei, nemesi eredetû. ld még

[154]

Némethy Balázs
gazdálkodó, született Püspökladányban 1860-ban. 17 éven át mint cseléd dolgozott és szorgalmával 31 hold saját földet szerzett. A lovastüzéreknél 1 és fél évig teljesített szolgálatot. Neje: Tene Rozália.

Püspökladányi Ref. Egyházközség
Mai templomát 1798-ban kezdték építeni a hívek önkéntes adományaiból. A hívek lélekszáma kb. 10.000-11.000. Tb. fõgondnok: dr. Petry Pál. Gondnok: Váczy János. Egyházi feje: Kállay Sándor lelkész. Missziós lelkész: Lengyel Imre. Segédlelkész: Horváth Árpád. Az egyház keretein melül mûködõ testületek: presbiterium, egyházközségi közgyûlés, iskolaszék, gazdasági bizottság, ref. nõszövetség, ifjúségi egyesület, lányegyesület., Soli Deo Gloria és ref. énekkar.

Püspökladányi Ref. Elemi Iskola
Keletkezése a XVII. évszázadra nyulik vissza. Jelenleg 7 épületben folyik a tanítás összesen 21 osztályban I-VI. osztályig. Állami támogatással az egyház tartja fenn. 1200-1300 tanuló látogatja. Az iskolaszék elnöke: Kállay Sándor ref. lelkész. Az iskolavezetõje: vitéz Molnár Gusztáv ref. ig. tanító.

[156]

Dr. Szilágyi Elek
m. kir. közjegyzõ, született Karcagon 1878-ban. Régi, nemesi család leszármazottja. Középiskoláit Karcagon, Debrecenben és Máramarosszigeten, az egyetemet Budapesten és Kolozsvárott végezte, hol jog- és államtudományi doktorrá avatták. Az ügyvédi vizsgát 1907-ben Budapesten tette le. Pályafutását mint ügyvéd kezdte, majd 1916-ban Szinérváraljára nevezték ki közjegyzõnek. 1926-tól Püspökladányba[n] mûködik. Virilis alapon képviselõtestületi tag Püspökladányban és Karcagon.

Szilágyi Hugó
született Budapesten 1883-ban. A kereskedelmi érettségi letétele után zeneiskolát végzett, majd mint zenekarvezetõ Budapesten és külföldön mûködött. Háborús szolgálatát a 32. gyalogezrednél töltötte le. 1918-ban szerelt le. A II. o. ezüst és Károly csapatkereszt tulajdonosa.

Szilágyi Sándor
gazdálkodó, született Püspökladányban 1874-ben. 1895-ben bevonult a 39. gyalogezredhez katonai szolgálatra. 1899 óta önállóan gazdálkodik, jelenleg 37 hold saját birtokán. 1914-ben bevonult a 3. h. gyalogezreddel a világháborúba, a szerb és orosz harctéren küzdött, kétszer sebesült, leszerelt mint õrvezetõ. 1934 óta képviselõtestületi tag. Egyházi presbiter a Hangya ig. tag és felügyelõ bizottsági tag. Neje: Hegedûs Zsófia.

[157]

Dr. Szilágyi Zsigmond
kir. közjegyzõhelyettes, született Karcagon 1908-ban. Középiskoláit Szatmáron és Karcagon, az egyetemet Budapesten 1931-ben végezte. - 1936-ban kitüntetéssel tette le az ügyvédi vizsgát, majd édesapja közjegyzõi irodájába lépett be, mint helyettes. Tartalékos huszárzászlós.

[159]

Tetétlen

[160]

Néhai Szilágyi Dániel
tantó, született 1883-ban Tetétlenen. Tanítói okleveléát 1906-ban szerezte meg. Pedagógiai munkásságát Tetétlenen kezdte meg, majd 1923-ban rövid betegség után elhalt. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített. Régi helyi család leszármazottjai. Leánya: [Szilágyi] Gizella tanítónõ. Özvegye: Csathó Gizella.

[161]

Téglás

[163]

Tiszacsege

[165]

Radó Imre
gyógyszerész, született Zákányon (Sommogy m.) 1903-ban. Középiskoláit Somogycsurgón és Nagykanizsán végezte el. 1925-ben a budapesti Pázmány P. tud. egyetemen gyógyszerészi oklevelet nyert. Gyakorlati idejét a Balatonboglári gyógyszertárban töltötte. 1934 óta bérli a tiszacsegei "Isteni Gondviselés" gyógyszertárat. Neje: Kriston Katalin.

[166]

Vámospércs

[169]

Debrecen

Almási Kálmán
ny. Máv. felügyelõ, született 1873-ban Debrecenben. Középiskoláit Debrecenben végezte. 1894-ben lépett a Máv. szolgálatába. 1930-ban vonult nyugalomba. Számos egyházi és társadalmi egyesület tagja. Neje: Tardy Juliánna. Két gyermekük van.

Almássy Sándor
ny. Máv. segédtiszt, született 1883-ban Érkörtvélyesen (Szatmár m.) Fiatal korában a géplakatos mesterséget tanulta és hosszabb ideig mint gépész mûködött. 1907-ben lépett a Máv. szolgálatába. 1913-ban lett mozdonyvezetõ. 1934-ben vonult nyugalomba. Neje: Koroknay Juliánna. Két gyermekük van.

[172]

Bakóczi Ferenc
gazdálkodó, született Debrecenben 1907-ben. 1925-tõl önálló. Jelenleg 3 és fél hold saját birtokán gazdálkodik. Régi debreceni család leszármazottja.

[173]

Balogh József
gazdálkodó, született Balmazújvároson 1883-ban. Két évig tényleges katonai szolgálatot teljesített a 3. h. gyalogezrednél. 1911 óta önálló gazda. Jelenleg 10 hold földjén és 13 hold bérleten gazdálkodik. 1914-tõl végig küzdötte a világháborút. Egyszer sebesült. Kitüntetései: II. o. ezüst, kétszer a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt. Neje: Szilágyi Juliánna. Fivére: néhai Balogh Imre hõsi halált halt.

[176]

Bikfalvy utóda Szilágyi Imre
hentes és mészáros, született Hajdúböszörményben 1901-ben. Iparát Debrecenmben tanulta s mint segéd is itt bõvítette szaktudását. 1925-ben lett önálló. Mai üzletét 1933-ban nyitotta meg. Neje: Kovács Erzsébet.

[177]

Vitéz Boldogh István
gazdálkodó, született Debrecenben 1884-ben. Fiatal éveit édesapja gazdaságába töltötte. 1911-ben lett önálló. A világháború kitörésekor bevonult és az orosz harctéren küzdött, hol kétszer sebesült. 1917-ben felmentették. Õrmesteri rangban szerelt le. 1929-ben vitézzé avatták. Jelenleg 50 hold saját és 15 hold bérelt földön gazdálkodik. Több díjnyertes jószága van. Felesége: macsi Tóth Róza.

[179]

veskóczi Budaházy Lajos
gazdálkodó, született Hajdúsámsonban 1879-ben. Fiatal éveit szülei gazdaságában töltötte. 1915-ben vonult be a 11-ik honv.gyalogezredhez. Az orosz harctéren fogságba esett. 1918-ban került haza. Jelenleg 51 hold saját és 33 hold bérelt földön gazdálkodik. - Régi hajdúmegyei nemesi család leszármazottja. Neje: Sándor Juliánna.

[185]

Debreceni Kereskedõk és Utazók Egyesülete
kétévtizeddel ezelõtt alakult, mint a Délmagyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete debreceni fiókja. Ebbõl fejlõdött ki mai formájára. Az egyesület jótékonycélú mûködése közismert. Kb. 430-450 tagja van. Elnök: Króh Vilmos. Társelnökök: Aczél Ármin és Darvas Ede. Alelnökök: Szabados Jenõ és Frenkel József. Fõtitkár: Székely Simon. Titkár: Horovitz Ernõ. Pénztáros: Kovács Zoltán.

[186]

Diószeghy János
gazdálkodó, született Debrecenben 1887-ben. A 3. h. gyalogezredben teljesített tényleges katonai szolgálatot, leszerelése után gazdálkodásba fogott 48 hold saját és 90 hold bérleten. A világháborúba mint szakaszvezetõ vonult be. 1917-ben az orosz harctéren küzdött. A Gazdakörnek, a Gazdasági Egyesületnek volt tagja, a Csapó u- ref. egyház presbitere. Felesége: Sarkadi Julia.

[197]

Dr. Hadházi Zsigmond kismacsi gazdasága
320 holdon terül el. birtokon mintagazdálkodás folyik. Fõbb terményei a búza tengerio és dohány. Tejgazdasága messze földön híres, valamint juhtenyésztése is. A ref. Kollégium és a Gyermekmenhely szállítója. Tulajdonosa: dr. Hadházy Zsigmond A birtokot Zagyva Lajos intézõ vezeti.

[203]

Imre János
rõfös- és rövidáru kereskedés. A céget 1935-ben alapította. Üzletköre Hajdú és Bihar megyék egyrészét öleli fel.

Jakab István
fûszer- és csemegekereskedõ, született Nagykárolyban 1883-ban. A kereskedõi szakmát Nagykárolyban tanulta. 1900-ban szabadult fel. Mint segéd Debrecenben, Szegeden, Kolozsvárott és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1907-ben önálló lett Debrecenben. 1914-ben a Máv ktelékébe lépett és Debrecenben a szertárfõnökségnél teljesített szolgálatot mint irodakezelõ 1921-ig. Utána mint Hangya üzeltvezetõ Debrecenben és vidéken dolgozott. - 1933 óta vezeti mai üzletét. Neje: Erdõdy Margit.

Jakab Zsigmond
sütõiparos, fûszerkereskedõ, ny. m. kir. honvéd fõszámvevõ. 1911-ben bevonult a 62. gyalogezredhez tényleges katonai szolgálattételre ahol a háború kitöréséig teljesített szolgálatot, mint õrmester. A vulágháborúban az olasz és orosz harctéren küzdött. Egyszer sebesült, mint tiszthelyettes tért vissza. 1920-ban nyugalomba vonult. Kitüntetései: II. o. ezüst, bronz, Károly csapatkereszt seb. érem. 1932-ben önállósította magát. Városi törv. hat. biz. tag. Az országos Daloskerület társelnöke. Neje: Hegyi Erzsébet.

[207]

Kathy László
szíjgyártó és bõröndös, született Hajdúböszörményben 1909-ben. Iparát Hajdúböszörményben tanulta, majd mint segéd Debrecenben dolgozott. 1936-ban lett önálló. 1-2 alkalmazottat tart.

Kállai János
gazdálkodó, született Balmazújvároson 1876-ban. Mint önálló gazda 1900-ban kezdte mûködését 16 hold saját birtokán. A szerb és olasz harctéren küzdött. Neje: Nagy Eszter. Mindketten régi balmazújvárosi család leszármazottjai.

Kányási Bálint
gazdálkodó, született Balmazújvároson 1868-ban. Tényleges katonai szolgálatot a 2. huszárezrednél teljesített. 1903 óta önállóan gazdálkodik, jelenleg 26 hold birtokán. Neje: Németi Mária. Három fia: [Kányási] Imre, [Kányási] Lajos és néhai [Kányási] Bálint részt vettek a világháborúban.

[208]

Keizler Bernát
sütõmester, született Fenyvesvölgyön (Ung m.) 1892-ben. Iparát Nagykapuson tanulta. 1910-ben szabadult fel. 1915-ben lett Debrecenben önálló. Kétkemencés mûhelyében 2 szakmunkást foglalkoztat. Ízletes kenyeret és péksüteményt készít. Az oth. izr. hitközség p. tanácstagja. Neje: Jakab Rézi.

[220]

Magyar Gábor
gazdálkodó Debrecenben született 1879-ben. 1905 óta önálló gazda. Jelenleg 13 hold saját birtokán és 67 hold bérleten gazdálkodik. A háború alatt a 3. népfelkelõ ezrednél teljesített szolgálatot. 1916-ban orosz fogságba esett, ahonnét 1918-ban tért vissza. Neje: Vas Juliánna. - Veje, Vértesi János, a keresk. érettségi megszerzése után gazdálkodásba fogott s jelenleg 84 hold bérleten gazdálkodik. Bátyja, néhai Vértesi András, a világháborúban halt hõsi halált 1917-ben.

[223]

Özv. Miskolczy Józsefné
született Széll Juliánna m. kir. dohányáruda tulajdonos. 1925 óta van dohányárudája. 1916-tól a ref. egyháznál, késõbb a debreceni Kereskedelmi Iparkamaránál volt tisztviselõnõ. Férje: néhai Miskolczi József hentes- és mészárosmester volt. Végigharcolta a világháborút. 1922-ben halt meg.

[224]

Mone Orvosi Mûszerüzem és Kórházberendezési R. T.
1920-ban alapította a központ. Vezetõje 1932 óta Vértesy Lajos cégvezetõ. Orvosi mûszerek készítésével és javításával, othopédiai gépek, haskötõk, valamint új orvosi eszközök szerkesztése, a meglévõk tökéletesítésével és forgalomba hozatalával foglalkozik. Vértesy Lajos cégvezetõ született Debrecenben 1898-ban. Iskolái elvégzése után a 39. gyalogezreddel az olasz harctéren küzdött. Súlyosan sebesült, 75 százalékos hadirokkant. Több szabadalom került ki keze alól, a mozgatható mûkéz, injekciós fecskendõ, az orvosi mûszerek tartására szolgáló különféle készülékek. A Honsz. országos vál. tagja és egyben ellenõre, Magyar Jövõ Szöv. ig. tagja, az ipartestület kebelében mûködõ szakosztály ellenõre.

[228]

Nagy Sándor
ny. máv. kerékesztergályos, született Debrecenben 1868-ban. 1903-ban lépett a Máv. szolgálatába. Majd kellõ gyakorlatot megszerezve, kerékesztergályos lett. Munkája közben baleset érte el és 1908-ban nyugalomba vonult, azóta gazdálkodással foglalkozik. Neje: andaházi Szilágyi Sára.

[229]

Neubauer I. utóda. Cégt: Pávay Vajna Gábor
gépészmérnök. 1935-ben vette át a gyár vezetését. Átvétel óta a lakatosiparral bõvült az üzem. A cég 1873-ban alakult. Jelenlegi vezetõje külföldön szerzett tanulmányai után kapta mérnöki diplomáját.

Némethy Sándor
gazdálkodó, született 1881-ben. Tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1912 óta önálló gazdálkodó, jelenleg 67 hold birtokán gazdálkodik. Végigküzdötte a világháborút, mint tizedes szerelt le. Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa. Törv. hat. biz. tag. Neje: Kapkoneri Zsuzsánna, ki 1924-ben meghalt.

[230]

Nagy Ferenc
gazdálkodó, született Debrecenben 1883-ban. 1909 óta önálló gazda. Jelenleg 57 hold saját birtokán gazdálkodik. A Gazdasági Egyesület és a Gazdakör tagja volt. Neje: Némethy Katalin.

[231]

Id. Ökrös József
volt gazdálkodó, született Debrecenben 1864-ben. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 3 évig tényleges katonai szolgálatot teljesített a 39. honv. gyalogezrednél. Leszerelése után folytatta a gazdálkodást. A város törvh. biz. és a Gazdakörnek tagja volt. Felesége: Kállay Zsuzsánna. Hét gyermekük van. [Ökrös] József és [Ökrös] János részt vett a világháborúban. Veje: néhai Szakácsi János hõsi halált halt.

[233]

Pálffi Ferenc
gazdálkodó, született Debrecenben 1893-ban. Fiatal éveit édesapja mellett töltötte. 1914-ben vonult be a 19-ig tüzérezredhez. A szerb, orosz és olasz harctéren küzdött. Mint fõtüzér szerelt le. A bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1922-ben lett önálló s ma 45 holdon gazdálkodik, melyet haszonbérel. Neje: Ökrös Katalin. Két gyermekük van. Régi debreceni családból származnak mindketten.

Néhai Pásztor István
volt földbirtokos. Debrecenben 1865-ben született. Õsrégi debreceni család leszármazottja volt. Elõdei úgy a köz-, mint az egyházi életben állandóan vezetõ szerepet töltöttek be. A Hatvan-utca 60. számú ház kb. 150 éve van a család birtokában. Néhai Pásztor István életében 103 hold birtokán gazdálkodott. Volt törvényhatósági bizottság tag és egyházi presbiter. 1888-ban nõül vette Molnár Mária debreceni hajadont. Gyermekei: [Pásztor] Róza, [Pásztor] Mária férjezett Demjén Lajosné földbirtokos neje, [Pásztor] Ferenc okl. gazda neves magtermelõ. Nevezett a világháborúban részt vett és több kitüntetés tulajdonosa. [Neje] Melkó Ilona okl. gazda, vasmegyei ref. lelkész lánya. (Nemesi oklevél tulajdonosa.) [Pásztor] Margit férj. Boór Józsefné százados neje, [Pásztor] Erzsébet férj. Körtvélyessy Kálmánné hajdúszováti foldbirtokos neje, [Pásztor] Katalin férj dr.Kecskés Józsefné százados-hadbíró neje.

Pásztor Ferenc
földbirtokos, született 1895-ben Debrecenben. Középiskoláit Debrecenben, a gazdasági akadémiát Magyaróváron és Debrecenben végezte. Háborús szolgálatot a 39. gyalogezreddel az olasz harctéren teljesített. 1918-ban szerelt le, mint hadnagy. Egyszer sebesült. A Signum Laudis a kardokkal, I. o. vitézségi érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa. Hazatérve, mint segédtiszt több nagy gazdaságban mûködött. 1924 óta gazdálkodik önállóan 132 hold birtokon. Német, francia, holland és amerikai számlára zöldség- és virágmagvak szántóföldi termelésével foglalkozik s mint ilyen igen szép eredményeket ért el. Volt törvényhatósági biz. tag. Neje: Melkó Ilona okl. gazda. ld még

[236]

Radó Dezsõ
selyem, szövet, kelengye és divatárucikkek áruháza. Háborús szolgálatát a 3. h. gyalogezred kötelékében az orosz és olasz harctéren töltötte. Egyszer sebesült. Mai üzletét 1921-ben alapította. 12 alkalmazottat foglalkoztat. Üzlete fokozatos fejlõdés által érte el mai formáját. Bõválaszték áll üzletében a vásárlóközönség rendelkezésére, melyet szolid árai miatt bizalommal keresnek fel. Kereskedelmi Csarnok, Utazók Egyesülete stb. tagja.

[237]

Ifj. tordai Rácz József
nagybérlõ és földbirtokos született 1905-ben Debrecenben. Középiskoláit Debrecenben és Budapesten végezte. Utána Németországban tett hosszabb tanulmányutat. Önkéntes évét a 6. tüzérezredben szolgálta le s mint hadnagy szerelt le. 1931 óta gazdálkodik önállóan. Elõbb a pércsi káptalan birtokát, jelenleg pedig Debrecen sz. kir. város Sárkút-tanya birtokát bérli. Kiterjedt állattenyészete van. Neje: Vajna Olga.

[238]

Sarkady György
ny. máv. váltókezelõ, született 1877-ben Ákoson (Szilágy m.). Fiatal éveiben a cipészipart tanulta. Tényleges katonai szolgálatot az 51. gyalogezrednél teljesített. 1906-ban lépett a Máv. szolgálatába Debrecenben. 1935-ben vonult nyugalomba. A Szárnyaskerék Egyesület tagja. Neje: néhai Gál Erzsébet.

Sarkady István
gazdálkodó, született Debrecenben 1886-ban. Tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte el. 1911 óta önálló gazdálkodó. 1914-ben bevonult a 39. gyalogezreddel a világháborúba. Az orosz harctéren küzdött, ahol sebesülten fogságba került, honnan 1919-ben tért haza. Kitüntetései: I. o. ezüst. Törvényhatósági biz. tag, ref. egyházi presbiter. Honsz alelnöke. Neje: Diószegi Erzsébet. Fivére: néhai Sarkady Mihály az olasz harctéren 1916-ban hõsi halált halt.

sarkadi Sarkady László
ny. máv. lakatos, született 1883-ban Balmazújvároson. Tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. 1907-ben lépett a Máv. szolgálatába, 1937-ben vonult nyugalomba. Régi nemesi család leszármazottja. Neje: Török Mária.

[239]

Sarkady Sándor
ny. máv. altiszt, született Hajdúböszörményben 1889-ben. 1913-ban lépett a Máv. kötelékébe, mint munkás. 1915-ben Munkácsra került, a cseh megszállás miatt menekülnie volt kénytelen. Debrecenbe került, hol 1918-ban vonatkisérõaltiszt kinevezést kapott. 1937 májusban nyugalomba vonult. Neje: Kovács Róza.

Sári Lajos
hentes- és mészárosmester, született Kabán 1898-ban. Iparát Debrecenben tanulta. Mint segéd a Vidoni szalámi gyárban, valamint Budapesten mûködött. - 1917-ben bevonult a világháborúba a 39. gyalogezreddel. Az olasz harctéren küzdött. Összeomlás után a 39. gyalogezred. majd a székelyhadosztály kötelékében harcolt az országhatárokért, onnan a nemzeti hadsereg kötelékébe lépett. 1921-ig határcsendõr volt, majd mint a debreceni vadászzászlóalj tagja.1935 óta önálló. Neje: Labajnik Rozália.

[242]

Som Ferencné
fûszer- csemegekereskedés. Alapíttatott 1934-ben. Régi debreceni iparos család leszármazottja. Férje: Som Ferenc szakképzett kereskedõ, született Nagykárolyban 1906-ban. A szakmát Debrecenben tanulta. 1923-ban szabadult. 1925-1932-ig a "Hangya" szövetkezetnél Pallagon és Hajdúszováton üzletvezetõ volt. Majd 1935-ben a neje tulajdonát képezõ üzletben önállósította magát. A Fûszerkiskereskedõk Egyesületének vál. tagja. Neje: Szilágyi Piroska.

[247]

Szepesi Imre
kõfaragó, született Debrecenben 1895-ben. Iparát Debrecenben tanulta, 1915-1918-ig teljesített katonai szolgálatot a vasuti ezred kötelékében. 1932-ig mint segéd dolgozott több debreceni kõfaragómesternél, majd önállósította magát.

Szigethy Sándor
ny. máv. segédtiszt, született 1873-ban Debrecenben. Tényleges katonai szolgálatát a 39. gyalogezrednél töltötte. 1901-ben lépett a Máv. kötelékébe Debrecenben. 1933-ban vonult nyugalomba. Számos sport- és társadalmi egyesület vezetõ tagja. Neje: Pávay Vajna Mária.

[248]

Szilágyi Endre
vegyeskereskedõ, született Szatmárnémetiben 1900-ban. A kereskedõ szakmát Szatmárnémetiben tanulta, 1918-ban szabadult fel. A világháborúban az olasz harctéren küzdött. Mint szakaszvezetõ szerelt le. Majd a Gyógyárukereskedelmi rt.-nél volt alkalmazásban 1927-ig. 1927-ben önállósította magát. A Fûszerkereskedõk Egyesülete és a Kath. Népszövetség vezetõségi tagja.

Id. Szilágyi Ferenc
gazdálkodó, született Debrecenben 1878-ban. A világháborúban a 3. honv. gyalogezred kötelékében került a harctérre, a szerb, román és az olasz küzdõtereken teljesítette kötelességét. Harctéren szerzett betegségével hosszú ideig feküdt kórházban. Kitüntetései: II. o. ezüst és Károly csapatkereszt. 1904 óta foglalkozik önálló gazdálkodással 20 holdas birtokán. Neje: Nagy Juliánna.

Szilágyi János
gazdálkodó, született 1885-ben Debrecenben. Önállóan 1909 óta gazdálkodik. Elõbb bérelt földön, 1929 óta 15 hold saját birtokán. A világháborúba 1914-ben vonult be. Az orosz harctéren puskagolyótól megsebesült, utána fegyvernélküli szolgálatos volt a háború végéig. Fivére: néhai Szilágyi Ferenc 1916-ban hõsi halált halt.

Néhai Szilágyi Ferenc
volt gazdálkodó, született Debrecenben 1853-ban. 1878-ban önálló gazdálkodó lett. Szorgalmával 14 hold földet szerzett. Meghalt 1936-ban. Özvegye: Ujvári Zsuzsánna. Fia: néhai Szilágyi József hõsi halált halt.

Szilágyi József
cukrász, született Nyírbalkányban 1905-ben. 1920-ban szabadult fel, utána mint segéd Budapesten gyakorolta szakmáját, majd 3 évig Debrecenben volt üzletvezetõ. 1924-ben a 11. hajdúezrednél mint a tiszticukrászat vezetõje szolgált 7 évet. Szakaszvezetõi rangban szerelt le. 1937 áprilisában nyitotta meg jelenlegi üzletét, amelyet szakszerû tudással és tapasztalattal vezet. Neje: Vadai Ilona.

Szilágyi Lajos
rõfös-, rövidáru-, kötöttáru-, kézimunka- és szõnyegáru kereskedõ. Háborús szolgálatát a 29. vadászzászlóalj kötelékében töltötte. 1921-ben alapította mai üzletét.

Szilágyi László
gazdálkodó, született Debrecenben 1897-ben. A gazdálkodást a szülõi háznál sajátította el. 1915-ben bevonult a 39. gyalogezreddel a világháborúba. Az oros és olasz harctéren küzdött. 1918-ban szerelt le. 1921 óta önállóan gazdálodik.

Szilágyi Sándor
gazdálkodó, született Debrecenben 1883-ban. 1908-ban megnõsült és azóta önálló gazdálkodó. Részt vett a világháborúban, az orosz és olasz harctéren küzdött. Neje: Balogh Zsuzsánna.

[249]

Szilágyi Sándor
ny. városi lovasrendõr, született Debrecenben 1866-ban. - 1890-ben lépett a város szolgálatába. Elõbb a gyalogos, majd a lovasrendõrségnél teljesített szolgálatot 1919-ig s ekkor nyugalomba vonult. Ma 29 holdon gazdálkodik. Neje: Sánta Mária.

[251]

Tokaji Imre
gazdálkodó, született Debrecenben 1885-ben. Ifjú éveit szülei birtokán töltötte. 3 évig katonai szolgálatot teljesített a 16. huszárezrednél. 1919 óta önálló gazda, jelenleg 18 hold bérleten gazdálkodik. Végigküzdötte a világháborút, leszerelt mint tizedes. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: Bakóczy Eszter. Gyermekei: [Tokaji] János, [Tokaji] Erzsébet, [Tokaji] Juliánna, [Tokaji] Katalin és [Tokaji] László.

[254]

Törös János
gazdálkodó, született Debrecenben 1863-ban. 1888-ban fél holdon kezdett önálló gazdálkodásba. Jelenleg 23 hold földje van. Felesége Szabó Juliánna. Négy gyermeke közül három részt vett a világháborúban, [Törös] Jenõ fia súlyos légnyomást szenvedett. Mindkét részrõl régi debreceni család leszármazottjai.

Madzarov Georgev Triffon György
bolgár kertész. Szisicán (Bulgáriában) született 1891-ben. 1910-ben kezdte meg mûködését, mint kertész, majd Margittán mûködött. 1915-ben önként jelentkezett katonai szolgálatra. Az orosz harctéren részt vett a Tarnopol és Lemberg körül lefolyt véres ütközetben. 1916 augusztus 10-én orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban szökés útján tért vissza. A polgári életbe való visszatérése után önálló kertészetet alapított. 1929-tõl mûködik Debrecenben. 30 kat. bérelt földön folytat kertgazdaságot. A konyhakertészet felszerelését saját maga létesítette. Önállósága alatt terményeivel, szolid áraival a helyi piac egyik közgazdasági tényezõjévé vált és a nagyközönség elõszeretettel vásárolja terményeit. Nemcsak az üzleti életben, hanem érzésileg is meggyökeresedett a magyar földön. Bolgár õshazájának emlékeit és hagyományait ápolva, a magyar fajszeretetét és megbecsülését mindenkor ténykedéseivel bizonyítja és a legelsõk közé tartozott, akik a Magyar állampolgárságot felvették, hogy eezel is bizonyítsák a magyar földhöz való hozzátartozásukat. A Tiszántúli Kertészeti Egyesület választmányi tagja. Felesége: Jakab Juliánna.

[256]

Varga József
gazdálkodó, született Debrecenben 1895-ben. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1922 óta önálló gazda. Neje: Szilágyi Katalin, akinek egy fivére hõsi halált halt.

[257]

Vértessy Gábor
gazdálkodó, született 1884-ben Debrecenben. Iskoláit Debrecenben végezte. 1905-ben kiképzésen vett részt a 39. gyalogezrednél. 1914-ben bevonult a világháborúba, 1915-ben szerelt le. - 1907 óta önállóan gazdálkodik 91 hold saját birtokán. A Gazdasági Egyesület ig. tagja, a mezõgazdasági kamara tagja, annak fennállása óta. Gazdakör ig. tagja, a ref. egyház presbitere. Neje Bányai Margit.

Vértessy János
gazdálkodó, született Debrecenben 1880-ban. 1906 óta folytat önálló gazdálkodást. 1901-ben bevonult a 39. gyalogezredhez 3 évi szolgálattételre, mint szakaszvezetõ szerelt le. Részt vett a világháborúban, a szerb, olasz és orosz harctéren küzdött, 1916-ban fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. A bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Neje Szakmáry Mária.

[258]

Vértessy Margit
fûszer- és vegyeskereskedés. 1936-ban alapították. Jelenlegi üzletvezetõje: Vértessy Ferenc. Született Debrecenben, 1906-ban. A kereskedõ szakmát Debrecenben tanulta. 1936 óta vezeti testvére üzletét. DKS és DEAC versenyzõje volt. Kerületi uszóbajnok volt az 1923, 1924 és 1925. évben. 1924-ben tiszai folyambajnokságot nyert.

Vértessy Sándor
gazdálkodó, született 1887-ben Debrecenben. 1908 óta önállóan gazdálkodik. Jelenleg 49 hold saját birtokán és 76 hold bérleten. 1914-ben bevonult a világháborúba. 1914 októberben fegyvergolyótól a fején megsebesült, majd mint segédszolgálatos Debrecenben szolgált az összeomlásig. Fivére néhai Vértessy Lajos az Ált. bizt. int. fõtisztviselõje, a 39. gyalogezred zászlósa 1914-ben hõsi halált halt.

[26]

Zagyva Lajos
okl. gazda, uradalmi intézõ, született Sárospatakon 1891-ben. Középiskoláit Sárospatakon, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Számos nagy gazdaságban mûködött, mint intézõ, majd 1932 óta dr. Hadházy Zsigmond kismacsi gazdaságát vezeti legteljesebb hozzáértéssel. Neje: Szilágyi Erzsébet.